82582. lajstromszámú szabadalom • Önműködő nyomásszabályozó szerkezet nagynyomású acetilén gázfejlesztőkön

— 2 — nek oldalfalai két, koncentrikusan egymásban elrendezett hengerköpenyfelületből állanak. A (17) gázharang legalsó részének (18) külső hengerköpenyfelülete 5 (3. ábra) nagyobb keresztmetszetű, mint felső részéé. Fönt a (17) gázharang teljesen el van zárva, míg lent csak a két hengerfal közt lévő része van elzárva. A gázharang belső hengerköpenyének, a na-10 gyobbított külső átmérő kezdetének magasságában, kis (20) nyílása van, míg a külső hengerköpenyben az alsó elzárólap közelében, kis (22) nyílás van. A (17) gázharang szabadon mozog egy (23) henger 15 belsejében, mely kevéssel nagyobb átmérőjű a gázharang felső részének külső átmérőjénél. A (23) henger, kerületének több helyén, egy gyűrűalakú (24) úszóval van mereven összekötve, mely a (23) hen-20 gerrel koncentrikusan van elrendezve. Ez a (24) úszó felső végén zárva van, míg alsó vége nyitott. A (23) henger fönt el va í zárva, azonban ezen vége közelében egy (25) oldalnyílással van ellátva (2. 25 ábra), melyen át az a gáz, mely a (17) gázharang és a (23) henger közt felszállhat, az (1) tartály (3) gázterébe távozhatik. A (23) henger alsó végén (26) ütközők vannak megerősítve, melyek a (17) 30 gázharang sülyedő mozgását határolják (2. ábra) és melyekkel, legalsóbb helyzetében, az egész úszószerkezet az (1) tartály fenekén nyugszik. Az (1) tartályban továbbá egy (27) ütköző van elrendezve, 35 melyhez a (23) henger ütközik az úszószerkezet legmagasabb helyzetében (1. ábra) és mely ily képen annak felfelé menő mozgását (löketét) határolja. Egy (28) csővezeték szolgál a gáz elvételére. A (4) 40 gázfejlesztőtartály végül egy (29) biztosítószeleppel van felszerelve. A leírt úszószerkezet működési módja már most a következő: Az 1. ábrán az úszószerkezet legmaga-45 sabb helyzetében van feltüntetve. A (17) gázharang szintén legmagasabb helyzetében áll, azaz a (23) henger felső végéhez ütközik. A most következő leírásnál feltesszük, hogy a (17) gázharang folytono-50 san ebben a helyzetében marad. Ebben a felső helyzetben a víz felszíne a (24) úszó belsejében olyan magasságban áll be és ezáltal az úszószerkezetben a víz felszíne felett lévő gáztérfogat annyira összenyo-55 módik, hogy a keletkező gáznyomás megfelel a (3) tartályüregben uralkodó gáznyomásnak, hozzáadva ehhez a hydrostatikus nyomást, mely egyenlő az (1) tartályban és a (24) úszóban lévő folyadékfelszínek közt lévő magasságkülönbség- 6C gel. A (24) úszó térfogata és az egész elrendezés súlya már most úgy van megszabva, hogy az ezen nyomás alatt a (24) úszóban foglalt gázmennyiség olyan nagy térfogatú, hogy az általa kiszorított folya- 65 déktömeg súlya nagyobb az összes, ezzel az úszóval összekötött részek súlyánál. Ebben a felső helyzetben a (4) fejlesztőben keletkező gáznak olyan ellennyomást kell legyőzni, mely egyenlő a (17) gáz- 70 harang alsó széle felett álló hydrostatikai nyomással, mert a (12) nyomáskiegyenlítőcső folytán a (9) tartályban, ill. a (4) fejlesztőben a folyadéknak ugyanaz a nyomása, mint az (1) tartályban, hozzá- 75 adva ehhez az (1) és a (9) tartályokban a folyadékfelszínek közt levő különbséget. Hogy a gáz a (4) fejlesztőből kijuthasson az (1) tartály felé, a (4) fejlesztőben olyan nyomásnak kell beállania, hogy 80 a (17) harang alsó széle még a (9) tartály vízszíne felett legyen. A felső úszóhelyzetben megy végbe tehát a legnagyobb gázfejlődés. Ha most a gázelvétel valamely okból 85 csökken, akkor a gáznyomás a (3) gáztartályban növekedni fog. A fokozódott nyomás a (2) folyadékon át tovább terjed és azt idézi elő, hogy a (24) úszó belsejében a gáztérfogat kisebbedik, az úszó 00 vízkiszorító hatása tehát kisebb lesz és az egész úszószerkezet gyorsan lesülyed, míg (26) ütközőivel az (1) tartály fenkére helyezkedik. A hydrostatikai nyomás a (17) gázharang alsó széle felett gyorsan meg- 95 növekedik és a fejlesztett gáz további kiáramlása megfelelő gyorsan megakadályoztatik. A tovább fejlődő gáz a (4) fejlesztő belsejében nyomásnövekedést idéz elő, melynek befolyása alatt a víz a fej- 100 lesztőből kiszoríttatik közvetlenül a karbidréteg alá, mire azután a további gázfejlődés megszűnik. Ha nő a gázelvétel, akkor a gáznyomás a (3) tartályüregben csökken, a gáztér- 105 fogat a (24) úszóban kiterjeszkedik, a vízkiszorító hatás nagyobb lesz és a (24) úszó a (17) haranggal együtt felső helyzetébe száll fel; a folyadékfelszín a (4) fejlesztőben szintén felszáll és újból gáz iio fejlődik, úgy hogy tehát a gáznyomás a (3) tartályüregben önműködően szabályozódik. Az úszószerkezet súlyainak kiegyensúlyozásával ezt az úszószerkezetet igen érzékennyé lehet tenni. 115 Az ilyen nagy nyomású acetylengázfejlesztők üzeménél kitűnt, hogy időről-időre a vizet egészen le kell ereszteni és friss