82574. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cserzőanyagok előállítására szulfitcelluloza hulladék lúgból

Megjelent 1934. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82574. SZÁM. — Xl/a. OSZTÁLY. Eljárás cserzőanyagok előállítására szolfitcellulóza-hulladéklúgból. Deutsch Koloniale Gerb- & Farbstoff-Ges. m. b. H. cég Karlsruhe i/B.-ben. A bejelentés napja: 1921. évi március hó 26-ika. Németországi elsőbbsége: 1920. évi július hó 8-ika. Pótszabadalom a 81120. I. számú szabadalomhoz. A 81120. számú szabadalom leírása sze­rint értékes cserzőanyagot kaphatunk, ha a hulladéklúgban levő savakat — kénsa­vat, kénessavat, ligninszulfosavat stb. — 5 vagy ezek telítetlen sóit ismert szerek, mint mész, szénsavas mész, vagy más­effélék segélyével telített mészsókká ala­kítjuk, mire a kicsapott anyagoktól — a kénessavas és kénsavas mésztől — meg-10 szabadított oldatban a mészhez kötött ligninszulfosavakat először alkálikarbo­náttal, alkáliszilikáttal vagy máseffélék­kel ligninalkálisókká alakítjuk, s ezeket aztán savakkal, előnyösen sósavval oly 15 mennyiségekben kezeljük, hogy az ada­golt savmennyiség nem kevesebb lényege­sen, mint az elméletileg a ligninalkálisók átalakítására szükséges mennyiség fele és nem több lényegesen, mint amennyi 20 a teljes cserebomláshoz elméletileg szük­séges összmennyiség. További kísérletekből kitűnt már most, hogy különleges tulajdonságú cserzőanya­gokat kapunk, ha a 25 81120. számú szabadalom szerint előál­lított ligninalkálisókat nem sósavval vagy kénsavval alakítjuk savanyú ligninalkáli­sókká, hanem ezek helyett savhatású sók, különösen oly fémkloridok segítségével 30 alakítjuk át az alkálisókat kevert lignin­fémalkálisókká, amely fémkloridok az ás­ványi cserzésnél találnak alkalmazást, pl. aluminiumkloriddal, vaskloriddal vagy krómkloriddal. Ezáltal oly cserzőanyago-35 kat kapunk, melyek egyrészt az ásványi, másrészt a növényi cserzőanyagok tulaj­donságait mutatják. Így pl. a bőrök színe­zete, mely bőröket az üy módon előállított extraktokkal csereztünk, úgy a felületen, mint metszetben, teljesen a növényi cser- 40 zésre emlékeztet, míg forróvízállóképes­sége az ásványi cserzésű bőröknek felel­nek meg. Fémsók alkalmazását a szulfithulladék­lúgoknál már régebben is megkísérelték, 45 amennyiben pl. a nyerslúgot mésszel neutralizálták s a kívánt kalciumszulfittól való elválasztás után fémszulfátokkal, pl. timsóval keverték, hogy cserzősavas fém­sókat kapjanak gipsz leválása mellett. Az 50 így kapott cserzőlúgoknak az a hárányuk, hogy vagy még nagyobb mennyiségű me­szet tartalmaznak, vagy pedig az összes mész kicsapása után rendkívül sava­nyúak lesznek, és ennek következtében 55 oly bőrt eredményeznek, mely hosszabb raktározás után kemény és törékeny lesz. Javasolták továbbá a szulfithulladék­lúgnak a mésztől szóda segélyével való megszabadítását s az ezután timsóval ke- 60 vert oldatoknak a cserzésre való alkalma­zását oly módon, hogy a cserzőfolyamat előtt, alatt vagy után a cserzésnél felsza­baduló és a bőr színét rontó alkáliák neutralizálása céljából még savat adtak 65 hozzá. Az ilyen cserzőlúgok gyakorlatilag használhatatlanok, mert cserzésre igen káros kénsavakat tartalmaznak. A timsót szulfithulladéklúgoknál szer­ves anyagok kicsapására is alkalmazták, 70 melyek a lúgnak a cserzésnél vagy a fes­tésnél töltőanyag gyanánt való alkalma­zására zavarólag hatottak volna. Javasoltak már oly cserzőeljárásokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom