82574. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cserzőanyagok előállítására szulfitcelluloza hulladék lúgból
Megjelent 1934. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82574. SZÁM. — Xl/a. OSZTÁLY. Eljárás cserzőanyagok előállítására szolfitcellulóza-hulladéklúgból. Deutsch Koloniale Gerb- & Farbstoff-Ges. m. b. H. cég Karlsruhe i/B.-ben. A bejelentés napja: 1921. évi március hó 26-ika. Németországi elsőbbsége: 1920. évi július hó 8-ika. Pótszabadalom a 81120. I. számú szabadalomhoz. A 81120. számú szabadalom leírása szerint értékes cserzőanyagot kaphatunk, ha a hulladéklúgban levő savakat — kénsavat, kénessavat, ligninszulfosavat stb. — 5 vagy ezek telítetlen sóit ismert szerek, mint mész, szénsavas mész, vagy máseffélék segélyével telített mészsókká alakítjuk, mire a kicsapott anyagoktól — a kénessavas és kénsavas mésztől — meg-10 szabadított oldatban a mészhez kötött ligninszulfosavakat először alkálikarbonáttal, alkáliszilikáttal vagy máseffélékkel ligninalkálisókká alakítjuk, s ezeket aztán savakkal, előnyösen sósavval oly 15 mennyiségekben kezeljük, hogy az adagolt savmennyiség nem kevesebb lényegesen, mint az elméletileg a ligninalkálisók átalakítására szükséges mennyiség fele és nem több lényegesen, mint amennyi 20 a teljes cserebomláshoz elméletileg szükséges összmennyiség. További kísérletekből kitűnt már most, hogy különleges tulajdonságú cserzőanyagokat kapunk, ha a 25 81120. számú szabadalom szerint előállított ligninalkálisókat nem sósavval vagy kénsavval alakítjuk savanyú ligninalkálisókká, hanem ezek helyett savhatású sók, különösen oly fémkloridok segítségével 30 alakítjuk át az alkálisókat kevert ligninfémalkálisókká, amely fémkloridok az ásványi cserzésnél találnak alkalmazást, pl. aluminiumkloriddal, vaskloriddal vagy krómkloriddal. Ezáltal oly cserzőanyago-35 kat kapunk, melyek egyrészt az ásványi, másrészt a növényi cserzőanyagok tulajdonságait mutatják. Így pl. a bőrök színezete, mely bőröket az üy módon előállított extraktokkal csereztünk, úgy a felületen, mint metszetben, teljesen a növényi cser- 40 zésre emlékeztet, míg forróvízállóképessége az ásványi cserzésű bőröknek felelnek meg. Fémsók alkalmazását a szulfithulladéklúgoknál már régebben is megkísérelték, 45 amennyiben pl. a nyerslúgot mésszel neutralizálták s a kívánt kalciumszulfittól való elválasztás után fémszulfátokkal, pl. timsóval keverték, hogy cserzősavas fémsókat kapjanak gipsz leválása mellett. Az 50 így kapott cserzőlúgoknak az a hárányuk, hogy vagy még nagyobb mennyiségű meszet tartalmaznak, vagy pedig az összes mész kicsapása után rendkívül savanyúak lesznek, és ennek következtében 55 oly bőrt eredményeznek, mely hosszabb raktározás után kemény és törékeny lesz. Javasolták továbbá a szulfithulladéklúgnak a mésztől szóda segélyével való megszabadítását s az ezután timsóval ke- 60 vert oldatoknak a cserzésre való alkalmazását oly módon, hogy a cserzőfolyamat előtt, alatt vagy után a cserzésnél felszabaduló és a bőr színét rontó alkáliák neutralizálása céljából még savat adtak 65 hozzá. Az ilyen cserzőlúgok gyakorlatilag használhatatlanok, mert cserzésre igen káros kénsavakat tartalmaznak. A timsót szulfithulladéklúgoknál szerves anyagok kicsapására is alkalmazták, 70 melyek a lúgnak a cserzésnél vagy a festésnél töltőanyag gyanánt való alkalmazására zavarólag hatottak volna. Javasoltak már oly cserzőeljárásokat