82566. lajstromszámú szabadalom • Takarék-kályha

Megjelent 1934. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 82566. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Takarékkályha. Csík József, vezérigazgató, Budapest. A bejelentés napja: 1921. évi szeptember hó 12-ike. A tüzelőanyagban mutatkozó nagy hiány és az ebből keletkező nagy szén- és faárak a főzés és fűtés céljára szolgáló tüzelőanyagban yaló takarékosságot szükségessé teszik. Már igen sok oly törekvés nyilvánult, amely a tüzelőanyagban való takarékosságot, illetve a tüzelőanyagban lekötött kalóriamennyiségnek tökéletesebb kihasználását tűzte ki céljául. ) Amint ismeretes, szobafűtésre eddigelé nagyjából kétféle kályhát használtak és pedig egyrészt a sok tüzelőanyagot igénylő, azonban a hőt huzamosabb ideig fenntartó cserépkályhát, másrészt pedig 5 a helyiséget kevés tüzelőanyaggal gyorsan átmelegítő vaskályhát, amely azonban a hőt huzamosabb időre lekötni nem képes. A két kályha előnyét a jelen találmányom tárgyával igen célszerű módon egye-0 sítettem. A találmány szerinti tűzhely lehetővé teszi, hogy akár kevés, akár sok tüzelőanyag áll rendelkezésünkre, az abban lekötött kalóriamennyiséget mindig a lehető legtökéletesebben kihasználjuk. :5 Ez a tűzhely továbbá a mai forgalomban levő kályháknál jóval olcsóbb, kivitele pedig szerkezeténél fogva tetszetős, úgyhogy bármely lakószoba díszére válik. A találmány egy kiviteli alakját a csa-SO tolt rajz 1—5. ábráiban tűntettem fel. Az 1. ábrán a tűzhely elölnézete, a 2. ábrán függélyes keresztmetszete, a 3. ábrán felülnézete, a 4. ábrán vízszintes keresztmetszete, az 35 5. ábrán pedig a kályha egy részlete látható metszetben. A találmány tárgya lényegileg vaslemezekből összeszegecselt vaskályhából áll, amelynek fő alkatrészei, ú. m. az (r) rostély, (t) tüzelőtér, (h) hamutér, (s) sütő, 40 (f) főzőlap a csatolt rajz 2. ábráján feltűntetett keresztmetszetéből minden további nélkül kivehetők, úgyhogy ezek az alkatrészek, minthogy az életben közismertek, bővebb ismertetésre nem is szo- 45 rulnak. Az eddigi tűzhelyeknél a tüzelőtérben égett égési termékek meglehetős nagy hőmennyiséget tartalmazva távoztak a kürtőbe, úgynogy ezáltal sok tüzelőanyag ér- 50 tékes hője ment kárba. Ezzel szemben a találmány tárgyánál a (t) tüzelőtérben keletkező forró füstgázok a 2. és a 4. ábrán feltűntetett nyilak irányát követve (a) a vaskályhát köpenyszerűen körülvevő 55 cserépburkolatban kiképezett csőrendszeren haladnak át és miután hőjük nagy részét leadták, távoznak a (k) kéménybe (4. ábra). A találmány szerint már most arról is 60 gondoskodtam, hogy az elvonuló füstgázok által felhevített cserépköpeny a hőjét minél célszerűbben és egyöntetűen adhassa át a fűtendő szoba levegőjének. E célból a cserépköpeny alján a (c) rések 65 vannak a padló és a tűzhely között kihagyva. Ezeken a réseken a szoba padlóján levő hideg levegő a (b) nyilak irányában a kályha belsejébe beáramlik és a vaskályha, valamint a cserépköpeny közötti 70 (B) téren keresztülhatolva a köpeny által, valamint az izzó vaskályha sugárzása folytán felmelegítve felszáll és a 3. ábrán látható (D) nyílások sorozatán a fűtendő helyiség levegőjébe lép. 75 A vaskályha köpenyét a találmány szerint egymásmellé helyezett csőalakú testekből állítjuk elő, amelyeket az 5. ábra szerint sorakoztatunk olyképpen, hogy az