82565. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és más célkora szolgáló gázoknak apródarabos vagy hamudús tüzelőanyagokból való előállítására

— 2 -tül, mely a kemence teljes keresztmetsze­tét kitölti és melynek természetesen lénye­gében a légbevezetés felett kell feküdnie, minthogy arra szolgál, hogy a levegőt 5 egyenletesen és lehetőleg bőséges módon elossza és annak lehető magas hőmérsék­letet kölcsönözzön. Ily salakképződmény különböző módon állítható elő. Erre a célra két út ajánla-10 tos és pedig vagy bevezetünk a kemencébe a tüzelőanyag betöltése előtt mesterséges úton előállított salakképződményt, mely például kerámiái anyagból van előállítva és a kemence keresztmetszetének ponto-15 san megfelel, vagy amelyet likacsos sa­lakdaraboknak a kemencébe való bedo­bása által kapunk, vagy pedig égési fo­lyamat által magában a kemencében ké­pezzük a likacsos salaktestet. Ha a folya-20 mat úgy követeli, utóbbi esetben a salak­képződményt a folyamat által mindig új­ból képezhetjük. Ha készenálló salakképződményt vagy ily salaktestet használunk, akkor ezt elő-25 ször felhevítjük, ami valamely alkalmas módon történhetik és csak azután indul meg az elgázosítási folyamat. / Mesterségesen előállított salaktest al­kalmazásánál azt olymódon vezetjük a ke-30 mencébe, hogy a légbevezetés felett feküd­jön. A salaktestet ekkor mesterségesen hevítjük fel és a tüzelőanyagot feltöltjük, mire a fújtatót működésbe hozzuk. A tü­zelőanyagból képződött salakot bizonyos 35 időközökben eltávolítjuk a kemencéből és utóbbiba újabb tüzelőanyagot viszünk be. Előnyösebb, ha a likacsos salakkép­ződményt magából a tüzelőanyagból a kemencében előállítjuk. Ez esetben a tü-40 zelőanyag a légbevezetés felett magas hő­mérsékletű salaktestet képez, amelyet a lehetőségig meghagyunk. Ily természetes likacsos salakképződ­ménynek a tüzelőanyagból magában a ke-45 mencében való felhasználásánál a kemence üzemében egyenletes légelosztást biztosí­tunk és légutaknak és légcsatornáknak fellépését, melyeken túlerős légsugarak áramlanak keresztül, különösen a széle-50 ken, azaz a kemencefalazaton, elkerüljük. A képződött salaktest ez esetben nem alkot teljesen tömör strukturát, hanem össztömegében likacsos, míg az egyes apró lukakat és csatornákat képező ré-55 szek tömörek lehetnek. A szerves alkat­részek elégése inkább kiégetés, miáltal a képződött meleg által az anorgánikus al­katrészek megömlesztő vagy zsugorító fo­lyamata áll be. Ha a megömlesztő vagy zsugorító folyamat után rögtön lehűtést végzünk, akkor az anorgánikus részek nem juthatnak többé tömör lerakódásra, egy­máshoz sülnek és üreges tereket és csa­tornákat képeznek. Ily lehűtést célszerűen például az elégési zónába bevezetett levegő által hozhatunk létre. Ez a levegő ekkor felmelegszik és a salakképződményt, különösen alul, erősen lehűti. Ezáltal egyébként veszendőbe menő melegmennyiséget nyerünk, mely azután az égési folyamatot elősegíti. Az elégési rétegben annyira fokozhatjuk a hőmérsék­letet, hogy a képződött szénsav megbon­tatik; ez esetben szénoxidot kapunk fűtő­gáz gyanánt. Lehet természetesen más ' módon kapott előmelegített levegőt is az elégési zónába vezetni, illetve a salakkép­ződményen keresztülvezetni, ha ezt nem akarjuk már erősen lehűteni, pl. hogy a salaktalanítást könnyebbé tegyük. £ A levegő a salakképződménybe való be­vezetésénél a számos szűk nyílás és csa­torna által egyenletesen elosztatik. Az el­osztás a salakképződmény által ezzel együttesen szabályozódik. 8 A salakképződmény egyenlőtlen magas­sága esetén a bevezetett levegő természe­tesen oda áramlik, ahol legkisebb az ellen­állás, vagyis ahol a salakréteg a legala­csonyabb és ahol az égési réteg a legmé- 9i lyebbre nyúlik. Ezen a ponton a levegő el­égést idéz elő, ami a salakképződmény ki­egészítő kifejlesztéséhez vezet. Rendszeres léghozzávezetésnél tehát a salakképződ­mény rendszeres felépítése önmagától be- 9í következik. Mert ha a salaktest valamely ponton túlmagassá képződne, akkor a le­vegő ismét jobban áramlik a legmélyebb pont felé és így tovább, mindig az elégési réteg egyenletes magasságát képezve. 1( A levegőt a mindenkori körülményeknek megfelelő nyomás alatt vezetjük be. Ez­által a salakképződményt a tüzelőanyag­fajtához képest szabályozhatjuk; mert megolvadó anorgánikus anyagokkal és a IC legalacsonyabb százalékos alkatrészekkel bíró tüzelőanyagok a salak melegének le­hető teljes kihasználását igénylik oly cél­ból, hogy a lehető legmagasabb elégési hő­mérsékleteket hozzuk létre, ezért ily ese- 11 tekben igen magas salakképződményt kell létesíteni. Nagy befolyással van a légbevezető fúvókák alakja és a levegő bevezetésének módja. Ily fúvókákat célszerűen az akna ill kerületén helyezünk el és pedig egyenlete-

Next

/
Oldalképek
Tartalom