82536. lajstromszámú szabadalom • Beton tetőcserép és gyártásához való alátétlemez

_ Megjelenik 1934. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82536. SZAM. — VIII/b. OSZTÁLY. Beton tetőcserép és gyártásához való alátétlemez. Radó Mór gyárvezető, Budapesten. A bejelentés napja: 1922. évi január hó 18-ika. Jelen találmány tárgyát egyfelől oly betontetőcserép képezi, mely nagy teherbírású, másfelől ezen tetőcserepek stb. előállításához való alátétlemez, mely az eddig használt kovácsolt-, vagy öntöttvasból való alátétek iparilag és üzemileg káros befolyású hátrányait kiküszöböli. A találmánybeli tetőcserép példaképpeni foganatosítási alakja a mellékelt rajzon van feltüntetve. A cement és homok keverékéből (beton) készült tetőcserép hazánkban különösen azóta terjedt el, mióta az agyagból készült tetőcserép égetéséhez szükségelt tüzelőanyag megdrágult. A cement és homok keverékéből (beton) készült cserepek az eddig szokásos tetőszerkezethez alkalmazva, 8—10 mm. vastagságban készültek, hogy a szokásos súlyt (darabonkint 1.80—2 kg.) túl ne lépjék. Az ilyképpen gyártott beton-tetőcserép könnyen törik. A törés meggátlására a találmánybeli (1) cserép (2) horonyainak vagy kiugrásainak mentén, vagy azok hosszában (3) dróthuzalok vannak alkalmazva, melyek (4) behajlított kampóval vannak ellátva. A dróthuzalok természetesen nincsenek a feltüntetett számra korlátozva. Az ily vasbetétes tetőcserepek 8 napos száradás után a megejtett kísérletek szerint kb. 3-szor oly teherbírásúak, mint a megfelelő nagyságú vasbetétnélküli cserepek. A drótbetétes tetőcserép előállítási költsége csak a drótbetét árával drágul, ami darabonként 2 deka drótot, ezidőszerint körülbelül K l.-et tesz ki. Áttérünk most a találmány másik részét képező alátétlemez leírására. A beton-tetőcserepek gyártásához eddig alkalmazott kovácsolt-, vagy öntöttvas alátétek a következő hátrányokkal birtak: 45 1. könnyen elhajlottak, formátlanokká váltak, miáltal a rájuk vert tetőcserép is görbealakúvá vált, úgyhogy a beton görbesége miatt a felrakásnál akadályokat idézett elő és rosszul feküdtek fel egy- 50 máson. 2. rozsdásodtak, a cement túlerősen rájuk tapadt, mi miatt azokat erősen kellett olajozni. 3. előállítási költségük igen nagy volt. 55 A kovácsolt-, vagy öntöttvas alátétlemezek ezen hibái miatt kísérleteztek már gipszből és fából való alátétlemezekkel, de mivel a gipszalátét könnyen törik, a faalátét pedig nedvesség befolyása által haj- 60 lik és terjed, így nem lehetett használni, mert a fentemlített hátrányokat nem küszöbölik ki. Mindezeket a hátrányokat a találmánybeli alátétlemez azáltal küszöböli ki, hogy 65 annak anyagául zúzott kőtörmeléknek és cementnek keverékéből készült műkövet alkalmazunk és beléje végigmenő vasszitabetétet helyezünk. Az ily vasbetétes -műkőből (vasbeton- 70 ból) készült alátétlemez erős, nem törik, nem hajlítható, megmarad formájában, üvegsima, miért is a reá vert (beton) cserép hozzá nem tapad. Az alátétlemez ezenkívül sellakból vagy 75 míniumos firneiszből készült bevonattal van ellátva, miáltal annak olajozása mellőzhető. A vaslemezek előállítási költsége ezidőszerint darabonként 180 korona, viszont a 80