82535. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves tűzszekrényű lokomotívkazán gőzgyüjtővel
Megjelent 1934. évi november hó 2-an. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82535- SZÁM. — V/C. OSZTÁLY. Vízcsöves tűzszekrényű lokomotívkazán gőzgyűjtővel. Rezsny Kálmán oki. gépészmérnök Budapesten. A bejelentés napja: 1920. évi augusztus hő 3-ika. A vízcsöves tűzszekrényű lokomotívazánoknak leginkább két főalakja ter;dt el. Az egyik szerkezeti alaknál a tűzsövekkel csak mintegy alsó kétharmad észében beépített hosszkazán csőfalából gazik ki a gőzgyüjtő, mely utóbbiba torolnak be a tűzszekrény oldalfalait képező ízcsövek. A vízcsöves tűzszekrényű lokoaotívkazánok másik főalakjánál a tűzsövekkel beépített hosszkazán fölött van ilheiyezve a hengeres gőzgyüjtő, mely a íosszkazánnal megfelelően közlekedik és imelybe az oldalsó vízcsövek betorkolnak. Ügy az első, mint a második szerkezeti ilaknál nagy hátrány az, hogy különösen i tűzszekrény fölött, az aránylag kis átnérőjű gőzgyüjtőben, ahol pedig legéléniebb a gőzfejlődés, igen kicsiny a gőztér is az elgőzölgési felület és a vízszín emelkedésével ezek még inkább rohamosan csökkennek. Ennek az a káros következménye, hogy a kazán nedvesgőzt termel, ami tudvalevően az üzem gazdaságosságát nagymértékben rontja. A kis gőztér, kedvezőtlen elgőzölgési felület és nedves gőz általánosságban jellemzői a vízcsöves tűzszekrényű lokomotívkazánoknak. A gőzgyüjtő elgőzölgési feltételeinek megjavítása a gőzgyüjtő méreteinek egyszerű megnövelésével nem lehetséges, mert az előírt szerkezeti magasságot és szélességet már eddig is teljes mértékben kihasználták. De még ha nagy átmérőjű kör keresztmetszetével bíró gőzgyüjtőt alkalmaznak is, mindig megmarad azon hátrány, hogy a vízszín emelkedésével vagy nagyesésű lejtős pályán való haladáskor az elgőzölgési felület rohamosan csökken. Jelen találmány már most az említett hátrányokat azáltal küszöböli ki, illetve az utóbb említett szerkesztési nehézséget azáltal oldja meg, hogy a gőzgyüjtőt függőleges szimmetria síkjában kimerevített ikergőzgyüjtő alakjában képezi ki. Ezen megoldás mellett aránylag széles és ala- 45 c3ony gőzgyüjtőt kapunk, melynek elgőzölgési felülete nagy és mely ezen elgőzölgési felületet a vízszín változtatásával alig változtatja. A gőzgyüjtő sajátságos kimerevítése pedig oly előnyös igénybevételt ered- 50 ményez, hogy a gőzgyüjtő megnövelése aránylag csekély súlymegnöveléssel érhető el. A találmány számos részletével példaképpen a mellékelt rajzon két foganatosí- 55 tási alakjában van feltűntetve. Az 1. ábra a lokomotívkazánt hosszmetszetben ábrázolja, a 2. ábra keresztmetszetet mutat az 1. ábra (A—A) vonala szerint, a 60 3. ábra a második foganatosítási alak szerinti kazán tűzszekrényének keresztmetszete. Az egyik főalaknak megfelelően az (a) hosszkazán pl. hengeres alakú és ebbe van- 65 nak beépítve a (b) tűzcsóvák, (c) a hosszkazán csőfalából kiágazó kettős vagy ikergőzgyüjtő, mely elegendő nagy gőztér és elgőzölgési felület mellett mérsékelt szerkezeti magasság és szélesség elérhetése 70 céljából két egymásba horpasztott henger egyesítéséből származik. A két hengert legcélszerűbb a 2. ábra szerint egyesíteni, ahol a két hengernek közös palástja van és az átmeneti részek összeköttetésére szol- 75 gál az egy vagy több lemezből és idomvasból kiképezett (d) merevítő, melynek (d,) szárnyai az átmeneti részekkel vannak erősítve és a hengerekbe érintőlegesen mennek át. Ilyen alakítással elérhető, hogy 80