82535. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves tűzszekrényű lokomotívkazán gőzgyüjtővel

Megjelent 1934. évi november hó 2-an. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82535- SZÁM. — V/C. OSZTÁLY. Vízcsöves tűzszekrényű lokomotívkazán gőzgyűjtővel. Rezsny Kálmán oki. gépészmérnök Budapesten. A bejelentés napja: 1920. évi augusztus hő 3-ika. A vízcsöves tűzszekrényű lokomotív­azánoknak leginkább két főalakja ter­;dt el. Az egyik szerkezeti alaknál a tűz­sövekkel csak mintegy alsó kétharmad észében beépített hosszkazán csőfalából gazik ki a gőzgyüjtő, mely utóbbiba tor­olnak be a tűzszekrény oldalfalait képező ízcsövek. A vízcsöves tűzszekrényű loko­aotívkazánok másik főalakjánál a tűz­sövekkel beépített hosszkazán fölött van ilheiyezve a hengeres gőzgyüjtő, mely a íosszkazánnal megfelelően közlekedik és imelybe az oldalsó vízcsövek betorkolnak. Ügy az első, mint a második szerkezeti ilaknál nagy hátrány az, hogy különösen i tűzszekrény fölött, az aránylag kis át­nérőjű gőzgyüjtőben, ahol pedig legélén­iebb a gőzfejlődés, igen kicsiny a gőztér is az elgőzölgési felület és a vízszín emel­kedésével ezek még inkább rohamosan csökkennek. Ennek az a káros következ­ménye, hogy a kazán nedvesgőzt termel, ami tudvalevően az üzem gazdaságosságát nagymértékben rontja. A kis gőztér, ked­vezőtlen elgőzölgési felület és nedves gőz általánosságban jellemzői a vízcsöves tűz­szekrényű lokomotívkazánoknak. A gőzgyüjtő elgőzölgési feltételeinek megjavítása a gőzgyüjtő méreteinek egy­szerű megnövelésével nem lehetséges, mert az előírt szerkezeti magasságot és széles­séget már eddig is teljes mértékben kihasz­nálták. De még ha nagy átmérőjű kör ke­resztmetszetével bíró gőzgyüjtőt alkalmaz­nak is, mindig megmarad azon hátrány, hogy a vízszín emelkedésével vagy nagy­esésű lejtős pályán való haladáskor az el­gőzölgési felület rohamosan csökken. Jelen találmány már most az említett hátrányokat azáltal küszöböli ki, illetve az utóbb említett szerkesztési nehézséget azáltal oldja meg, hogy a gőzgyüjtőt füg­gőleges szimmetria síkjában kimerevített ikergőzgyüjtő alakjában képezi ki. Ezen megoldás mellett aránylag széles és ala- 45 c3ony gőzgyüjtőt kapunk, melynek elgőzöl­gési felülete nagy és mely ezen elgőzölgési felületet a vízszín változtatásával alig vál­toztatja. A gőzgyüjtő sajátságos kimere­vítése pedig oly előnyös igénybevételt ered- 50 ményez, hogy a gőzgyüjtő megnövelése aránylag csekély súlymegnöveléssel ér­hető el. A találmány számos részletével példa­képpen a mellékelt rajzon két foganatosí- 55 tási alakjában van feltűntetve. Az 1. ábra a lokomotívkazánt hosszmetszet­ben ábrázolja, a 2. ábra keresztmetszetet mutat az 1. ábra (A—A) vonala szerint, a 60 3. ábra a második foganatosítási alak szerinti kazán tűzszekrényének kereszt­metszete. Az egyik főalaknak megfelelően az (a) hosszkazán pl. hengeres alakú és ebbe van- 65 nak beépítve a (b) tűzcsóvák, (c) a hossz­kazán csőfalából kiágazó kettős vagy iker­gőzgyüjtő, mely elegendő nagy gőztér és elgőzölgési felület mellett mérsékelt szer­kezeti magasság és szélesség elérhetése 70 céljából két egymásba horpasztott henger egyesítéséből származik. A két hengert legcélszerűbb a 2. ábra szerint egyesíteni, ahol a két hengernek közös palástja van és az átmeneti részek összeköttetésére szol- 75 gál az egy vagy több lemezből és idom­vasból kiképezett (d) merevítő, melynek (d,) szárnyai az átmeneti részekkel van­nak erősítve és a hengerekbe érintőlegesen mennek át. Ilyen alakítással elérhető, hogy 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom