82515. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai kalapács
és leütődni. Bizonyos kritikus fordulatszám túlhaladásánál az ütési frekvencia a forgattyú fordulatszámánál kisebb lesz. Ha a kritikus értéket nem haladtuk túl, 5 akkor a munkafolyamat, vagyis a kalapácsban történő energiafelhalmozódás folyamata a következőképpen megy végbe. Tegyük fel, hogy a (V) verőfej legalsó helyzetében van és a (T) munkadarabra 10 nehezedik, továbbá, hogy a (W) súly a legnagyobb sebességén (mely a 4. ábrán (v)-vel van jelölve) túlért és a (P1 ) erő hatása alatt késleltetést szenved. Ekkor a (K) forgattyúcsapágyban a (P^-gyel 15 egyenlő (P2 ) reakcióerő lép fel, mely a verőfejet felemeli. Ennek az erőnek akkor van legnagyobb értéke, amidőn a (W) súly legfelső helyzetét elérte és ismét lefelé gyorsíttatik (5. ábra). A (P2 ) erő-20 iránya megváltozik, amidőn a (W) súly középállásán túlhalad (6. ábra). Ettől kezdve a (P2 ) erő a nehézségi erővel együttesen fejt ki a verőfejre lefelé gyorsító hatást. A (W) súly, a forgattyú-25 sugár és a forgási sebesség helyes megválasztása mellett a (V) verőfej röviddel a (T) munkadarabra való felütődés előtt éri el legnagyobb sebességét. Az ütőerőt megsokszorosíthatjuk, ha a 30 verőfejet nem csupán .a nehézségi erőre bízzuk, hanem azt még egyéb hasonló hatású erőknek, pl. rugónyomásnak tesszük ki. Oly kalapácsoknál, amelyeknek vízszintesen, sőt esetleg függélyesen felfelé kell 35 működniök, ez a rugó úgy az ütés erősbítése, mint a reakciólökés felvétele szempontjából fontos. A 7. ábra rugózó kalapácsot, nevezetesen súlykoló fejet mutat, ahol is a fejre 40 az (X) rugó fejt ki nyomóhatást. A rugó az (S1 ) kerék segélyével fogaskerékmű és csavarmenetek közvetítésével utánállítható. Az alsó (U) rugó az ütés mérséklésére és erejének szabályozására szolgál. 45 E rugó rendszerint oly mélyen áll, hogy az („a") távolság nagyobb mint („b"), úgyhogy az (U) rugó teljesen hatástalan. Ha azonban az (S2 ) kerék forgatása útján az (U) rugót magasabbra állítjuk, úgy a 60 (V) verőfej eleven energiájának egy részét az (U) rugó felveszi és végül a kalapács a (T) cölöpöt többé egyáltalán nem éri. Az (X) rugó akként rendezendő be, 55 hogy az, éppen úgy, mint a nehézségi erő, gyakorlatilag állandó nyomással hasson a verőfejre, mintha csak a („g") nehézségi gyorsulás meg volna nagyobbítva. Ezt azzal érjük el, hogy a rugónak oly nagy előfeszültséget adunk, hogy annak ereje a további összenyomásnál csak kevéssé változik. Ha a löket pl. 10 cm, úgy a rugót kb. akként választjuk, hogy az a maga tokjában való behelyezés előtt egy méternyi összenyomást kap. Ekkor a rugó 61 erőingadozása 5x100 = 4,76%. Kézikala-105 pácsoknál az erő állandósága különösen fontos, mert itt túl gyengén előrefeszített rugó meg nem engedhető rázkódtatásokhoz vezetne. A forgattyú és tolórúd nem mindig a legjobb eszközök arra, hogy a (W) súlytömeget mozgassuk. Mindenekelőtt a legtöbb esetben a csapágyakban mutatkozó 7; rázkódtatásokra való tekintettel, amelyek a kalapácsfej felütődésével járnak, a tengelyátmérőket oly nagyra méretezzük, hogy a forgattyúból és tolórúdból álló rendszer excenterré alakul át. Ekkor az 8C ütőirányra merőleges rezgések elfojtása céljából a (W) súlytömeget sok esetben nem egyetlen, hanem két excenter-rendszerrel hajtjuk, amelyek azonos szögsebességgel, de egymással szemben forog- 85 nak. A 8. ábrán oly kézikalapács van feltűntetve, mely a 2. ábra szerinti foganatosítási alakkal szemben az imént említett változtatásokat mutatja. (R)-rel a kala- 90 pácsfejjel szilárdan összekötött tengely van jelölve, amely körül az (A2 ) és (A3 ) excenterek azonos irányban forognak. Az (A1 ) excenter ezekkel ellenkező irányban jár. Mindezen excentereket az (E) és (F) 95 fogaskerékművek, valamint a hossztengelye irányában eltolható négyszögű (N) tengely közvetítésével az (Y) órarugó hajtja, mely a maga részéről az (O) tengely útján a (D) motortól kapja hajtását. iot Éppen úgy, mint ahogy a forgattyút az (A1 , A2 , A3 ) excenterekkel helyettesítettük, a tolórúd helyébe a (B\ B2 , B3 ) excenterek léptek. (M) a tok belsejét elzáró membránszerkezet. Az excentereknek egy- 101 mással szemben való járása folytán a (W) súlytömegnek nincs többé külön vezetékre szüksége. A súlytömeg helyzetét az excenterállások minden pillanatban egyértelműen meghatározzák. Ezt a 9., 11c 10. és 11. ábrák kapcsán világítjuk meg. A 9. és 10. ábrák az (A1 , B1 ), illetve az (A2 , B2 ) részeken átmenő metszetek a (W) tömeg felfelé mozgása alatti pillanatra vonatkoztatva. A 11. ábra az excen- 115 terekkel egyenértékű forgattyú-tolórúddiagramm.
