82504. lajstromszámú szabadalom • Bevéső ajtózár

Megjelent 1934. évi november hő 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82504. SZAM. — Vlll/d. OSZTÁLY. Bevéső ajtózár. Bognár Imre lakatossegéd Gyömrő. A bejelentés napja: 1921. évi november hó 12-ike. Jelen találmány tárgya bevéső ajtózár, mely egyszerű és olcsó szerkezete és kis helyszükséglete által tűnik ki. A kis hely­szükségletet a zárretesz teljes elhagyása B által éri el jelen találmány olykép, hogy magát a zárötlőt látja el kulccsal működ­tethető rögzítő berendezéssel, mely az ötlőt előugrott helyzetében rögzíti, úgy, hogy az ötlő a kilincsre gyakorolt nyomással vissza 10 nem húzható. Jelen találmány főképen azáltal tűnik ki, hogy azon rögzítőkészü­lék, mellyel az ötlőt előugrott helyzetében rögzítjük, rendkívüli módon egyszerű és megbízható. Az ilyenfajta kulccsal mű-15 ködtetett rögzítőkészülékek eddigelé két elemből állottak, nevezetesen a tulajdon­képeni rögzítőszervből és a rögzítőszer­vet, rögzítő helyzetében biztosító akasz­tókból, melyek megakadályozzák azt, hogy 20 a készülék idegen kulccsal nyitható le­gyen. Jelen találmány elvén ezen kétféle elem egyesítve van és az akasztók, melyek közvetlenül az ötlőre hatnak, a kulcs ha­tására a szokásos módon nemcsak kilen-25 gének, illetve az ötlőből kikapcsolódnak, hanem retesz módjára el is tolódnak, mely eltolódásuk folytán oly helyzetbe kerül­nek, melyben az ötlőt nem befolyásolhat­ják. 30 A rajzon egyik példaképem kiviteli alakja látható jelen bevéső ajtózárnak, 1. ábra a zár belső szerkezetét szabadon visszahúzható ötlő mellett, 2. ábra pedig ugyanezt előreugrott helyzetében, rögzí-35 tett ötlő mellett tünteti fel. A (b) ötlőt ismert módon (d) rugó igyekszik előreugrott helyzetében megtar­tani, mely rugó hatása ellenében, ismert módon a (c) kilincsdióról húzható vissza. 40 Az (a) ötlőnyúlvány (f) bevágásával (h) akasztó működik együtt, mely (j) rugó hatására az (f) bevágásba beugorva, 2. ábrán látható módon az ötlő visszahúzá­sát megakadályozza. Rendes körülmények között azonban az 1. ábrán látható módon 45 az akasztónak az (f) bevágásba való be­ugrását a (g) ütköző akadályozza, mely­nek a (h) akasztó nekitámaszkodik. A (h) akasztó csakis akkor kapcsolódhatik be az (e) ötlőnyúlványba, ha előzetesen a 2. 5O ábrán látható helyzetben előremozgott. Ennek lehetővététele céljából a (h) akasztó (1) lengési csapja körül nemcsak elforoghat, hanem hosszirányban el is mozoghat, mely célból a (h) akasztónak 55 az (1) lengési csappal együttműködő (k) hosszrésze van, azonkívül pedig a (h) akasztónak az (m) kulcslyukba dugott kulcs szakálával együttműködő (n) fog­üre van, olykép, hogy ha az 1. ábra sze- 60 rinti helyzetben a kulcsot az óramutató járásának irányában körülforgatjuk, úgy az akasztó balról-jobbfelé eltolódik a 2. ábra szerinti helyzetbe és bekapcsolódik (j) rugó hatására az (f) ötlőbevágásba. 65 Ekkor az ajtózár zárva van. Nyitás céljá­ból a kulcsot ellenkező irányban forgatjuk körül, mikor is először az akasztó kiemel­kedik az (f) ötlőbevágásból, azután pedig jobbról balfelé eltolódva, ismét felsiklik a 70 (g) ütközőre, mely az akasztónak az (f) ötlőbevágásba való bekapcsolódását meg­akadályozza. Természetesen akadálytalanul alkalmaz­ható több akasztó, melyek egymás mögött 75 vannak elrendezve, miáltal a biztonság, idegen kulccsal való kinyitás ellen tetsző­legesen fokozható. A példaképen bemutatott kiviteli alak­tól számos eltérések is képzelhetők, melyek 80 a találmány lényegét nem érinthetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom