82504. lajstromszámú szabadalom • Bevéső ajtózár
Megjelent 1934. évi november hő 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82504. SZAM. — Vlll/d. OSZTÁLY. Bevéső ajtózár. Bognár Imre lakatossegéd Gyömrő. A bejelentés napja: 1921. évi november hó 12-ike. Jelen találmány tárgya bevéső ajtózár, mely egyszerű és olcsó szerkezete és kis helyszükséglete által tűnik ki. A kis helyszükségletet a zárretesz teljes elhagyása B által éri el jelen találmány olykép, hogy magát a zárötlőt látja el kulccsal működtethető rögzítő berendezéssel, mely az ötlőt előugrott helyzetében rögzíti, úgy, hogy az ötlő a kilincsre gyakorolt nyomással vissza 10 nem húzható. Jelen találmány főképen azáltal tűnik ki, hogy azon rögzítőkészülék, mellyel az ötlőt előugrott helyzetében rögzítjük, rendkívüli módon egyszerű és megbízható. Az ilyenfajta kulccsal mű-15 ködtetett rögzítőkészülékek eddigelé két elemből állottak, nevezetesen a tulajdonképeni rögzítőszervből és a rögzítőszervet, rögzítő helyzetében biztosító akasztókból, melyek megakadályozzák azt, hogy 20 a készülék idegen kulccsal nyitható legyen. Jelen találmány elvén ezen kétféle elem egyesítve van és az akasztók, melyek közvetlenül az ötlőre hatnak, a kulcs hatására a szokásos módon nemcsak kilen-25 gének, illetve az ötlőből kikapcsolódnak, hanem retesz módjára el is tolódnak, mely eltolódásuk folytán oly helyzetbe kerülnek, melyben az ötlőt nem befolyásolhatják. 30 A rajzon egyik példaképem kiviteli alakja látható jelen bevéső ajtózárnak, 1. ábra a zár belső szerkezetét szabadon visszahúzható ötlő mellett, 2. ábra pedig ugyanezt előreugrott helyzetében, rögzí-35 tett ötlő mellett tünteti fel. A (b) ötlőt ismert módon (d) rugó igyekszik előreugrott helyzetében megtartani, mely rugó hatása ellenében, ismert módon a (c) kilincsdióról húzható vissza. 40 Az (a) ötlőnyúlvány (f) bevágásával (h) akasztó működik együtt, mely (j) rugó hatására az (f) bevágásba beugorva, 2. ábrán látható módon az ötlő visszahúzását megakadályozza. Rendes körülmények között azonban az 1. ábrán látható módon 45 az akasztónak az (f) bevágásba való beugrását a (g) ütköző akadályozza, melynek a (h) akasztó nekitámaszkodik. A (h) akasztó csakis akkor kapcsolódhatik be az (e) ötlőnyúlványba, ha előzetesen a 2. 5O ábrán látható helyzetben előremozgott. Ennek lehetővététele céljából a (h) akasztó (1) lengési csapja körül nemcsak elforoghat, hanem hosszirányban el is mozoghat, mely célból a (h) akasztónak 55 az (1) lengési csappal együttműködő (k) hosszrésze van, azonkívül pedig a (h) akasztónak az (m) kulcslyukba dugott kulcs szakálával együttműködő (n) fogüre van, olykép, hogy ha az 1. ábra sze- 60 rinti helyzetben a kulcsot az óramutató járásának irányában körülforgatjuk, úgy az akasztó balról-jobbfelé eltolódik a 2. ábra szerinti helyzetbe és bekapcsolódik (j) rugó hatására az (f) ötlőbevágásba. 65 Ekkor az ajtózár zárva van. Nyitás céljából a kulcsot ellenkező irányban forgatjuk körül, mikor is először az akasztó kiemelkedik az (f) ötlőbevágásból, azután pedig jobbról balfelé eltolódva, ismét felsiklik a 70 (g) ütközőre, mely az akasztónak az (f) ötlőbevágásba való bekapcsolódását megakadályozza. Természetesen akadálytalanul alkalmazható több akasztó, melyek egymás mögött 75 vannak elrendezve, miáltal a biztonság, idegen kulccsal való kinyitás ellen tetszőlegesen fokozható. A példaképen bemutatott kiviteli alaktól számos eltérések is képzelhetők, melyek 80 a találmány lényegét nem érinthetik.