82500. lajstromszámú szabadalom • Lemezrugómű különösen lemeznyomós kalapácsokhoz

Megjelent 1934. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82500. SZAM. — XVI/d. OSZTÁLY. Lemezrugómű, különösen lemezrugós kalapácsokhoz. Rudolf Schmidt & Co. Acélmű Bécs-ben. A bejelentés napja: 1921. évi május hó 19-ike. Az eddigelé használatos lemezrugómű' veknél, pl. rugós kalapácsoknál, járművek teher rugóinál, vagy gépalkatrészeknél, mint pl. azon rugóműveknél, melyeket 5 gőzgépek práciziós vezérműveinél használ­nak, az egyes tokok, saruk, vagy kengye­lek által összetartott lapos acéllemezek egész felületükkel tömören egymáson feküsznek. 10 Ezen elrendezésnek az a hátránya, hogy az egyes lemezek közti súrlódás, különö­sen ezek végeinél igen jelentékeny, minek következtében a lemezek felmelegszenek, majd ridegekké és törékenyekké válnak. 15 További hátrány, hogy a lemezek ezen tö­mör egymáson fekvésénél fogva az egyes lemezek közé kenőanyagot bevinni lehe­tetlen. Jelen találmány értelmében ezen hát-20 rányt azzal küszöböljük ki, hogy azon acéllemezek végeit, melyek a rugómű alsó és felső részeit képezik, lehajlítjuk és hogy a lemezek ezen lehajlított végükkel feküsznek fel egy lapos lemezekből kiké-25 pezett mag-nyalábon. Ezáltal a rugómű legjobban igénybevett és legnagyobb súrlódásnak kitett külső részeinek végei között térközök képződ­nek, melyek a lemezek végei közti lég-30 áramlásra és kenőanyag bevezetésére ad­nak alkalmat. Ezen lehajlítás következtében azonban a rugómű használata közben a rugóleme­zek lapos részei is eltávolodnak egymás-35 tói, úgy hogy a lemezek lapos részei közt is légáramlás jön létre. A lehajlítás következtében a rugómű rugalmassága is lényegesen megnövek­szik, mert a lemezek minden egyes lehaj­lítása önmagában is rugót képez. 40 Ez különösen rugóskalapácsoknál ját­szik nagy szerepet, mert ezáltal a kala­pács-tuskónak sokkal erősebb ütéseit ér­jük el. A rajzon a találmány egy példaképpeni 45 kiviteli alakja mint egy rugós kalapács rugóműve van ábrázolva. A rugómű egy lapos lemezekből összeál­lított (1) magnyalábból áll, melynek (2) vége a kalapácstuskót hordja. Az (1) 50 mag-nyaláb fölött és alatt fekvő (3) és (4) nyalábok lemezeinek végei (5) S-alakú lehajlításokkal vannak ellátva, melyek a mag-nyalábon felfekszenek. A legfelső (6) lap és a legalsó (7) lap a lemezek tö- 55 kéletesebb összetartása céljából ismét tel­jesen lapos lehet. A lemezrugómű szoká­sos módon középen (8) furatokkal van ellátva, azon célból, hogy az ezen furato­kon átdugott csapok segélyével a csapágy- 60 tokot megerősíthessük. A felrajzolt kivi­teli példánál a (3) és (4) felső és alsó le­mezek végei csak a kalapácstuskó oldalán vannak lehajlítva, míg ellenben a rugómű másik (9) végének, mely a hajtórúdsaru- 65 val van összekötve, valamennyi lemeze az eddig szokásos módon laposan fekszik egymáson és (10) és (11) kengyelekkel van összetartva. Ez az elrendezés a példaképpeni kiviteli 70 alaknál azért alkalmaztatik, mert a lemez­rugómű nagyobb felmelegedése a kala­pácstuskó oldalán következik be és mert nem szükséges, hogy a lemezrugómű a meghajtási oldalon is olyan rugalmas le- 75 gyen, mint az ütési oldalon. Szükség esetén, így például járművek

Next

/
Oldalképek
Tartalom