82493. lajstromszámú szabadalom • Hajtószerkezet szivakakészítő gépekhez

Megjelent 1934. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 82493. SZÁM. — X/c. OSZTÁLY. Hajtószerkezet szivarkakészítő gépekhez. American Machine and Foundry Company, gyáros cég New-York-ban. A bejelentés napja: 1922. évi július hó 11-ike. Jelen találmány szivarkakészítőgépek hajtószerkezetének javítására vonatkozik. Évekkel ezelőtt a szivarkagyártásnál általános gyakorlat volt, hogy oly szi-5 varkaformáló szerkezetet vagy tulajdonképpeni szivarkagyártógépet alkalmaztak, mely állandó sebességgel dolgozott és mely önműködő táplálókészülékkel volt ellátva. Ismeretes, hogy a dohánynak a 10 szivarkagyártás számára való előkészítésénél az egymásra következő csomagok nincsenek mindig ugyanolyan rendben vagy állapotban és bárminő is legyen a dohány állapota az előkészítésnél, ezt az 15 állapotot a szivarkaalakba való feldolgozás előtt meg kell változtatni, mivel a légköri viszonyok változása és a dohány gondatlan kezelése következtében változások állnak elő. Az is tudott dolog, hogy 20 ha a dohány állapotában a táplálókészülékben valamiféle változás áll elő, a beadagolt dohánymennyiségben megfelelő változás lép fel, mivel a táplálókészülék nem változó részeinek a dohányra kifejtett mű-25 ködése a dohány állapotával változik. Ilyen táplálókészülékeket azért mindig elláttak egy sebességváltoztató készülékkel is, melynek segélyével az adagolás mértéke megváltoztatható volt, ha a dohány 30 állapotában változás lépett fel. Ezen önműködő táplálókészülékek úgy voltak szerkesztve, hogy a dohányszálakat egy táplálótölcsérben lévő csomóból kivették és egy lassan mozgó tovavivő 35 szalagra szórták, minek eredményekép a szalagon egy dohányréteg képződött, mely a tölcsérben lévő csomóból egyenként kivett laza szálakból állott. A tovavivő szalag a dohányréteget lassan egy fölötte 40 működő markolókészülékhez szállította, mely a szálakat a tulajdonképpeni szivarkagyártógéphez vitte. A tovavivő szalagon lévő dohány mennyisége körülbelül ezer szivarka számára volt elegendő és a szokásos sebesség mellett, mellyel ezek a 45 gépek működtek, körülbelül három percig tartott, míg egy dohányszál a kivevőszerkezettől a tovavivő szalagon a markolószerkezethez jutott, mely a tulajdonképpeni szivarkagyártógéphez dobta le. 50 A gép működése közben a kezelő az előállított szivarkák tömöttségének változásáról rendesen észreveszi, hogy a dohány állapotában valami változás állt elő, azaz észreveszi, hogy a szivarka vagy túl ke- 55 mény, vagy túl puha. Ezelőtt, ha ez megtörtént, a szivarkaalakító készülék sebességét nem változtathatta meg, mivel az állandó volt, de megváltoztathatta és meg is változtatta az önműködő táplálókészü- 60 lék sebességét működésének gyorsítására vagy lassítására. A táplálókészülék sebességének az új viszonyokhoz illeszkedően való rögtöni beállítása azonban nem tudta azonnal kiküszöbölni a szivarkaalakító ké- 65 szülékben előállott hibát, mivel ezer szivarka számára elegendő, az előbbi mértékben táplált dohánynak kellett előbb a táplálókészülékből kifutnia és a szivarkaalakító készülékhez jutnia, mielőtt a he- 70 lyes dohánymennyiség az utóbbihoz juthatott volna. így, egy táplálási hiba felfedezése és a hiba kiküszöbölésére szolgáló kellő lépések megtétele után körülbelül ezer, piacra nem hozható, szivarka- 75 veszteség állt elő, mielőtt a hiba valóban kiküszöbölődött volna. Ilyen hiba rendesen többször fordult elő napjában minden gépnél és ahol nagyszámú gépet használtak, a veszteség igen jelentékeny volt. Sok 80 évi használat után tehát rájöttek, hogy a szivarkagyártógépek és dohánytáplálókészülékek régi rendszerű hajtóberendezése rossz.