82480. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás önműködő vagy félig önműködő távbeszélő, központok választóihoz

mihelyt a választókapcsoló keféi az illető vezeték végkontaktusaival érintkezésbe jutnak. Ha ezen vezeték szabad, úgy annak végkontaktusai azonnal fioglaitságjelBŐ 5 képességet nyernek, míg ellenben a kefék mozgása mindaddig meg nem szűnik, míg a kefék a vizsgált és elfoglalt vezeték vég­kontaktusain központosán nem állaaiak. Ezen időpontban villamos behatás folytán 10 működtethető szerkezet (a hajtóerőt sza­bályozó vizsgálórelé) működésbe jön és a választókapcsoló mozgását megszünteti miáltal a keféket az elfoglalt vezeték vég­kontaktusain pontosan központos helyzet-15 ben megállítja. Végül megemlítendő a találmány azon jellemző sajátsága, amely abban áll, hogy a hajtóerőt szabályozó vizsgálórelé ger­jesztésekor tartóközegek számára árarn-20 kört zár, aminekfolytán a választókapcsoló kefekocsija biztosan megáll azon hely­zetben, amelyben ezen kefekocsi hajtó szerkezete az említett relé behatása foly­tán működésen kívül jutott. A találmány 25 azon jellemző sajátsága folytán, hogy a vizsgáló áramkörnek visszavezetés céljá­ból helyi vagy távolfekvő pontnál való megszakításakor a vizsgálórelé gerjeszté­sének megszűnése folytán a kefekocsi 30 szabványos helyzetébe visszatér, mikor is a hajtóerőt szabályozó vizsgálórelé áram­köre külön kontaktusnál oly helyzetben van zárva, hogy abban a kefekocsit nyu­galomba hozza. 35 A találmány egyéb jellemző sajátságai a rajzon feltüntetett foganatosítási alak alább következő részletes leírásából vilá­gosan tűnnek ki. A mellékelt rajzon két választókapcsoló-40 nak csak azon részei vannak vázlatosan feltüntetve, amelyek azok működésének a találmány világos megértéséhez szüksége­sek. Mindazok a részek és áramkörök, amelyek a találmány tárgyával vonatko-45 zásban nem állanak könnyebb megérthető­ség kedveért el vannak hagyva. A (20) választókapcsoló kefekocsija a (21, 22, 23) keféket hordja, amelyek a vá­lasztandó szabad vezetéket tartalmazó ve-50 zetékcsoport kontaktusain tova mozog­nak, azokkal érintkezésbe jönnek és így a vezetékeket vizsgálják. A (24) megszakító kefe a kefetartó szabványos helyzetében a (25) kontaktuson nyugszik. Ha azonban 55 a kefekocsi tovamozog, hogy a (21, 22, 23) keféket az említett kontaktusokon tova vezesse, akkor a (24) megszakító­kefe váltakozva érintkezésbe jön a földelt (26) megszakító kefével. A (24) kefe en­nekfolytán mindenkor kontaktust létesít 60 a (26) lemezzel, kivéve akkor, amidőn a •(21, 22, 23) kefék az egyik kontaktussoro­zaton központosán áUsrmk. A kefekocsit állandóan forgató (27) hajtótengely hajtja. A (27) tengely (28) dörzstárcsával 65 van ellátva. A (27) tengelyt a (29) mág­nes kapcsolja a kefekocsival, ha abba ger­jesztő áram jut. A (20) kapcsolóval a hozzátartozó (30) utánkapcsoló áll össze­köttetésben, amely szabályozó vagy ve- 70 zérlő kapcsoló gyanánt működik, mikor is egymásután következő helyzeteiben azon különböző áramköröket létesít, amelyek a (20) választókapcsoló beállításának és visszavezetésének vezérléséhez szüksége- 75 sek. Ezeknek az utánkapcsolóknak szerke­zete és működési módja ismeretes, miért is szükségtelen azokat itt részletesen ismertetni. Természetes, hogy a (20) választókap- 80 csoló, bár az itt akképpen van feltüntetve, hogy az egyes csoportból választhat szabad vezetéket, oly szerkezetű is lehet, amely­nek révén az először több csoport közül az egyiket választja és azután ezen cso- 85 portban szabad vezetéket választ és foglal el vagyis a (20) választókapcsoló akkép­pen lehet berendezve, hogy a kefék függé­lyes irányú mozgást végeznek az egyik vezetékcsoport kiválasztása végett, ezen- 90 kívül azonban forgó mozgás is végeznek szabad vezeték választása céljából vagy pedig a választó akképpen lehet kiképezve, hogy a kefekocsin több kefesorozat van elrendezve és a kívánt kefesorozat válasz- 95 tása a kapcsoló forgó mozgásának meg­kezdése előtt megy végbe. A kefék vá­lasztása ismeretes módon villamos vagy mechanikus úton történhet. A (30) kap­csoló akképpen van ábrázolva, hogy az íoc csak első, negyedik és hetedik helyzetében állhat meg. Ennek magyarázatát azon kö­rülmény szolgáltatja, hogy a találmány tárgyának megértése végett a kapcsolónak csak ezen helyzetekben kell megállania. 10" Természetes, hogy kívánt esetben az után­kapcsoló az első és negyedik helyzet között is megállhat, azon vezetékcsoport válasz­tásának ismeretes módon való vezérlése . végett, amelyben szabad vezeték válasz- ii( tandó. Az utánkapcsoló negyedik és hete­dik helyzete között is megállhat az átbe­szélési összeköttetés létesítése, más kap­csolók visszavezetésének megkezdése vé­gett vagy valamely más célból. u* Tegyük fel már most, hogy a (30) után­kapcsoló szabványos helyzetéből elindult és közbenső műveleteinek elvégzése után

Next

/
Oldalképek
Tartalom