82478. lajstromszámú szabadalom • Repülőgép

—, 2 — elóny. A hordfelület vagy a hordfelület egy részének lefelé mozgásánál a nehézségerő a hordfelületek lefelé és előrefelé való csúsztató hatásánál fogva (a hord-5 felületek a víszinteshez képest ferdék, azaz elől alacsonyabbak, mint hátul) az előremozgást elősegítik, míg a rendes álló hordfelülettel ellátott aeroplánoknál a nehézségerő a repülésnél mindig az előrelő mozgás ellen működik, mert a hordfelületek ebben az esetben mindig felfelé vannak a víszinteshez képest lejtősen beállítva, úgyhogy a nehézségerő az előremozgás elősegítésére nincsen kihasználva. 15 Az alsó oldala vagy az alsó felülete a mozgó hordfelületnek vagy hordfelületeknek, mely utóbbi valamely rugalmas vagy más alkalmas szerkezet közvetítésével működik, az egész vagy majdnem az egész 20 löket alatt a repülési pályához felfelé irányzott szögben gyakorol a levegőre nyomást és ezért mindig vagy majdnem mindig mindkét mozgásnál, tehát a lefelé és felfelé mozgásnál felhajtó erő lép fel. 25 A hordfelület vagy -felületek a légnyomásnak engednek, miáltal önműködő beállító rendszer keletkezik. Hogy a lengő hordfelületekre a gép két oldalán beható különböző légnyomás ha-30 tását kiküszöböljük, lehet a fent leírt önműködő beállítószerkezet valamelyikét a hordfelületek összekötése és stabilizálása által alkalmazni, úgyhogy a gép egyik oldalán megnövesztett légnyomás a gép 35 mindkét oldalán levő hordfelületek hajlásszögét kívánság szerint megváltoztatja és ilymódon a stabilitásnak a megzavarását a gép két oldalán beható különböző légnyomás következtében meggátolja. Ez a 40 beállítás a kormányművel hozható összeköttetésbe, hogy ezáltal nem kívánt forgó mozgásokat gátoljunk meg és inga- vagy súlypontbeállítószerkezettel is lehet támogatni vagy helyettesíteni, mi mellett az 45 utóbbi a hordfelületek hajlásszögét felfelé és lefelé szabályozza, még pedig a peckek vagy tartók elállítása által, melyek á hordfelületek lengő mozgását a felületek tengelyéről szabályozzák és a hordfelületeket 50 a felemelkedés vagy a lebegés vagy pedig a repülés alatt a szükséges szög alatt tartják. A gép váza, beleértve a motort, a vezetőt és a terhet hordó szerkezetet, ebben az esetben a központi tengelyhez 55 vagy efféléhez, mely tengely a hordfelületek karjait mozgatja, mozgathatóan van kötve, hogy a váz súlypontbeállító-3zerkezet gyanánt működjék, mi mellett az összeköttetés a hordfelületekkel olyan, 'hogy ezáltal a határoló peckek vagy tar- 60 tók állása később leírandó módon önműködően beállíttátik. Az inga- vagy súlypontbeállítószerkezet olymódon is berendezhető, hogy a hordfelület hajlásszögének vagy szögeinek vagy a hajlás- 65 szögek csak egyikének, vagy, ha ez kívánatos, valamely hordfelület egy része hajlásszögének a géphez képest való előállítására szolgál. Ez az inga- vagy súlypontbeállítószerkezet a hordfelületekkel 70 beállító drótok és szükség esetén rugók vagy effélék útján lehet összekötve, mi mellett az elrendezés olyan, hogy a hordfelületeket tartó részeknek az inga- vagy lengővázhoz képest való mozgásai egy 75 karnak vagy effélének süllyedését vagy valamely más mozgását idézik elő, mely kar a hordfelületeket ezen felületeket tartó részekhez képest szabályozza. A támasz- és hajtóhordfelületek oly- 80 módon vannak szerkesztve és hajtókarjaikhoz és támszerkezetükhöz kapcsolva, hogy alsó oldalaik a légnyomásnak a felfelé és lefelé mozgásnál engednek és olymódon vannak vezetve, hogy majdnem 85 az egész fel- és lefelé irányuló löket alatt az alsó oldalak vagy felületek a levegőre i nyomást gyakorolnak és azáltal folytonos és változó légnyomást idéznek elő a mozgó hordfelületek alsó oldalain. Ezt a 90 majdnem megszakítás nélküli és változó légnyomást azáltal érjük el, hogy a hordfelületeket felfelé irányzott szögben tartjuk, azaz a hordfelületek felfelé irányzott szögben (mely állandóan vagy majdnem 95 állandóan változik) állíttatnak be repülési pályájukhoz képest, függetlenül ^ attól, hogy a gép víszihtesen vagy felfelé vagy lefelé mozog-e. A hordfelületek pályája két mozgás eredője, t. i. a gép előremoz- 10 gásának és a gép lengő- vagy hajtómozgásának, nem tekintve a levegőokozta zavarokat; ha a gép pl. 42 mérföldnyi sebességgel mozog óránként, akkor a hordfelületekkel ezen mozgás mellett még 10 óránként 7 mérföldnyi fel- és lefelé való mozgás is közölhető (ez a mozgás magától értetődően változik különböző gépeknél és változó viszonyoknál), miáltal körülbelül a 16. ábrán feltűntetett lengési 11 diagramm keletkezik, melynél a vízszinté? (A—A') vonal a gép előremozgását 42 mérföldnyi óránkénti sebesség mellett és a függőleges (A, b) vonal a hordfelületek lefelé mozgását mutatja 7 mérföldnyi 11 sebesség mellett, 3.Z8.Z 8> hordfelületek (A)-tói (B)-ig és (B)-től (A')-ig felfelé . mozognak 7 mérföldnyi átlagos óránkénti