82477. lajstromszámú szabadalom • Biomechanofiziológiai eljárás és eszköz vetőmagvak nemesítésére

Megjelent 1934. évi november hő 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82477. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Bio-mechano-fiziologiai eljárás és eszköz vetőmagvak nemesítésére. Balogh Bruno földbirtokos Budapesten, Köszl Ottó gazdasági tisztviselő és Korsky Róbert földbirtokos Eszéken A bejelentés napja: 1920. évi november hő 6-ika. A találmányt bio-mechano-fiziológiai eljárás és eszköz képezi vetőmagvak nemesítésére. A találmány értelmében az ismert eljárásokkal ellentétben a nemesí-5 tés nem fajkiválasztással és a megtermékenyítés befolyásával történik, hanem a nemesítés elérésére a növényeknek azon természetes törekvését, hogy számos, egymást tökéletes kifejlődésükben aka-10 dályozó hajtásuk legyen, elnyomjuk. A találmányt képező magnemesítő eljárás lényege abban áll, hogy a nemesített vetőmagvak termelésére szolgáló tenyésznövényeket oly vetőmagvakból neveljük, 15 melyeknek csirázási folyamata után a rákövetkező fejlődési folyamatban a hajtások legnagyobb részét elfojtjuk. Ha ezen nemesítő eljárást több generáción át folytatjuk, akkor végül oly vetőmagvakat ka-20 punk, melyeknél az egyes magvakból csak egy-egy, igen erőteljes és tökéletesen kifejlődő csírahajtás, vagy legfeljebb igen kevés hajtás fejlődik. Az ismertetett eljárás foganatosítására 25 oly eszköz szolgál, mely lényegében egy a gyökeret körülzáró, tetszőleges alakú testből áll, melynek felső részében szűkítések, illetve szűk nyílások vannak kiképezve, amelyek oly szűkek, hogy rajtuk 30 csak egy csíráhajtás vagy csak kevés hajtás léphet ki, ahol is csak a szűk nyílásokon kilépő hajtások fejlődnek tovább, míg a többi hajtást mechanikailag elfojtjuk, úgy, hogy azok teljesen elsatnyul-35 nak. Az eljárás keresztülvitelére az egyetlen hajtás vagy kevés hajtás kilépését megengedő szűk nyíláson kívül lényeges jelentőségű az a körülmény is, hogy a növény gyökérrésze zárt térben és pedig a gyökeret körülzáró testnek alsó részé- 40 ben fejlődik. Ez a test alul teljesen nyitott és oly hosszúra van méretezve, hogy a csírázó növény oldalirányú kihajtását, illetve egy későbbi fejlődési folyamatban oldalhajtásoknak a szűkítés alatt fekvő 45 szárgumóból való kifejlődését meggátolja. Végül fontos a szűkítésen kilépő hajtásnak vagy hajtásoknak fejlődésükben való befolyásolása is, amiért is a növény alsó részét körülzáró test a szűkítés, 50 illetve szűkítések felett célszerűen szűkített részben folytatódik, mely több hajtás kilépésénél azok egy részének kifejlődését meggátolja és előnyösen oly hosszúra van méretezve, hogy a növény- 55 nek azt a törekvését, hogy egy későbbi kifejlődési szakban az alsó szárcsomón mellékgyökereket képezzen, meggátolja. A mellékelt rajzon az 1—6. ábra a találmányt képező eljárás foganatosítására 60 szolgáló eszköznek hat példáját mutatja, melyek azonban a foganatosítási lehetőségeket nem merítik ki. A rajz 1—4. és 6. ábráján feltüntetett foganatosítási alakoknál az eszköz példa- 65 képen tölcsér alakjában van kiképezve. Az (a) tölcsér (1. ábra) kúpalakú részének felső végén tetszőleges módon előállított egy, illetve több (b) szűkítéssel van ellátva; ezek helyett esetleg megfe- 70 lelően szűk nyílások vagy hasítékok is alkalmazhatók. A tölcsér kúpalakú része alul teljesen nyitott. A (c) vetőmagot körülbelül a tölcsérkúp felső végén helyezzük el, ezután a tölcsért földdel tölt- 75 jük meg és a (d) tölcsérnyak csatlakoztatási helyéig vagy ezen hely közeléig a talajba süllyesztjük. A (b) szűkítés úgy