82473. lajstromszámú szabadalom • Oszcillográfok alkalmazása képeknek elektromos úton a távolba való átvitelére szolgáló készülékeknez, különösen távolbalátókhoz
Megjelent 1934. évi november hő 2-án . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82473. SZÁM. — VII/j. OSZTÁLY. Oszcillográfok alkalmazása képeknek elektromos úton a távolba való átvitelére szolgáló készülékekhez, különösen távolbalátókhoz. Mihály Dénes gépészmérnök Budapesten. A bejelentés napja: 1919. évi október hó 27-ike. , Jelen találmány tárgya oszcillográfok alkalmazása képeknek elektromos uton a távolba való átvitelére szolgáló készülékekhez, különösen távolbalátókhoz. 5 Mint ismeretes, a képeknek elektromos úton a távolba való átvitelére szolgáló készülékek legnagyobb része úgy működik, hogy az átviendő képet előbb pontszerű elemekre bontja s ezen képelemeknek meg-10 felelő áramimpulzusokat küld a másik állomásra, mely ott ezen impulzusok alapján a képelemeket újra létrehozza és az elemi képpontokat síkká sorozván, belőlük a képet ismét előállítja. 15 Egyrészt a síknak ezen pontsorra való bontására a felvevő állomáson, másrészt ezen pontsornak ismét síkká való egyesítésére a leadó állomáson képfelbontó, illetve képösszeállító készülékeket, egyszó-20 val felületlinearizálókat szoktak alkalmazni. Ezen felületlinearizálók egyik fajtája az, amelyiknél két egymásra merőleges, vagy általában szög alatt hajló síkban 25 lengő tükröt használnak a képfelbontás, illetőleg összeállítás céljaira. Ilyet használ pl. Szcepanik 13538. sz. magyar szabadalma szerint. Ezen készülékek kis sebességre való alkalmazásának, amilyen se-30 bességek például a képtávirásnál szerepelnek, semmi sem állja útját. Nagyobb sebességű képátvitelnél azonban, amilyen pl. a távolbalátóknál előfordul, ahol a felületlinearizálóknak másodpercenkint öt-35 tízszer el kell végezni az egész képfelület felbontását, illetve összeállítását, ami tehát másodpercenkint tízszeri felbontást véve alapul pl. tízezer képelemre való felbontás esetén másodpercenkint százezer képelemet jelentene, ezen készülékek nagy 40 tehetetlenségük miatt nem alkalmazhatók. Jelen találmány értelmében már most ezen célra tükrös oszcillográfokat alkalmazunk. Ezen műszerek saját rezgésszáma, amint az ismeretes, a másodper- 45 cenkint ötvenezret is eléri, (Blondel tűs oszcillográfja, 1. Dr. Orlich: Aufnahme und Analyse von Wechselstromkurven.) ha a készülék kis tehetetlenségű. Ha a ma használatos kinematográfok működésével 50 analóg módon feltesszük, hogy a készüléknek másodpercenkint tíz teljes képet kell leadni, akkor már másodpercenkint 10.000 rezgésű oszcillográffal másodpercenkint tízmillió képelemnyi felbontási se- 55 bességet érhetnénk el. Ez a szám természetesen a gyakorlatban nem alkalmazható, mert a másodpercenkint átvihető képelemek számát más tényezők szabják meg, de igen szembetűnően mutatja a je- 60 len találmány szerinti felületlinearizáló előnyét az eddigi nagy tehetetlenségű készülékek felett. További nagy előny az, hogy az oszcillográf helyszükséglete, valamint mozgásban tartásának energiaszük- 65 séglete elenyészően csekély, ami a gyakorlati kivitelnél számottévő tényezőt jelent. A leadó állomáson, amint említettük, szükséges olyan szerkezet, úgynevezett elektromos fényzár, mely a felvevő állo- 70 másról érkező áramimpulzusokra reagálva, azok valamely méretének, pl. intenzitásának megfelelő világossági-sötétségi fokozatokat hoz létre. Mivel a másodpercen- ;. kint átviendő képelemek nagy száma miatt 75 ezen készüléknek egymást igen kis időközökben követő impulzusokra kell reagálniok, a kis tehetetlenség követelménye
