82465. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammónia gáznak szintetikus előállítására

Megjelent 1934. évi november hő 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 82465. SZÁM. — IV/h/1. OSZTÁLY. Eljárás ammónia-gáznak szintetikus előállítására. Dr. Casale Luigi, vegyész Róma. A bejelentés napja: 1921. évi október hó 15-ike. Az 1,202.995. sz. amerikai szabadalmi leírásban ismertetve van Haber és Ros­signol eljárása ammóniának szintetikus ipari előállítására elemeiből. Az eljárás 5 abban áll, hogy sűrített hidrogén és nitro­gén elegyét magas hőmérsékleten tartott katalitos anyag fölött vezetik el a gázo­kat, amelyek egymásra hatottak, a kép­ződött ammónia kiválasztása céljából ala-10 csony hőmérsékletre lehűtik, azután az ammóniától megszabadított gázokat a hidrogén- és nitrogénelegyének újabb mennyiségével, amely az ammónia levá­lasztására felhasznált gázokat pótolja, 15 folytonosan elvezetik a katalitos anyag fölött. A folyamat megszakítás nélkül zárt körfolyamatban megy végbe, amelybe folytonosan újabb mennyiségű sűrített nitrogén-hidrogén elegyet vezetnek be és 20 amelyből a képződött ammóniának meg­felelő mennyiségét kiválasztják. A szaba­dalmi leírásban célszerűnek megadott nyomás kb. 200 atmoszférához áll közel. Az ilyen körfolyamatnak az említett 25 nyomás alatt az a főhátránya, hogy a gyakorlatban nehéz az ammónia összes mennyiségét a körfolyamatból tényleg ki­választani. Ehhez szükséges a gázokat, amelyek már egymásra hatottak, —50° C-30 nyi hőmérsékletre lehűteni, amely célra rendkívül költséges hűtőgéptelep szüksé­ges; vagy pedig lehet az ammóniát nyo­más alatt keringő víz segélyével kiválasz­tani, ami a berendezési költséget némileg 35 csökkenti ugyan, azonban a kapott am­mónia iparilag abban a mértékben cseké­lyebb értékű, amilyen arányban áll a vi­zes oldat a vízmentes ammoniához. Az egymásra ható és egymással egyesülő gá-40 zok százalékaránya továbbá szükségessé teszi, amint az az említett szabadalmi le­írasban igényelve van, hogy majdnem az összes ammónia a körfolyamatból kivá­lasztassák, mielőtt a nem egyesült gázo­kat visszavezetik a katalitos anyag fölé. 45 Ezek a hátrányok kiküszöbölhetők, ha a hatógázok nyomását tetemesen, például 500 légköri nyomásig és afölé, növeljük. Ennél a nyomásnál, közönséges katalitos feltétek mellett, a nitrogén és hidrogén 50 közötti vegyülés százalékaránya kb. két­szer olyan nagy, mint 200 légköri nyomás­nál, míg az ammónia kiválasztása ugyan­azon százalékarányig 15° C-al magasabb hőmérsékletet igényelne, megfelelően ol- 55 csóbb hűtőgépteleppel. Mindazonáltal a kémiai vegyület na­gyobb százalékaránya és az erősebben sű­rített gázok kisebb térfogata hozzájárulna ahhoz, hogy a 200 légköri nyomásnál ár- 60 talmatlan visszahatás, nagyobb nyomá­soknál a térfogategységben sokkal na­gyobb hőfejlődést és a hőmérséklet ön­emelkedésének veszélyét idézné elő a ka­talitos anyagban, ami a berendezések tar- 65 tósságára és a katalitos anyag hatására káros volna. Minél nagyobbak a katalízis­hez alkalmazott berendezések, annál ag­gasztóbb lenne az említett veszély. A jelen találmány célja a katalitos 70 anyag önfelmelegedésének veszélyét, min­den nyomásnál, bármilyen magas is az, elhárítani, amennyiben a katalitos térben képződött ammóniának csak egy részét választjuk ki, úgyhogy a katalitos térbe 75 jutó gázok, mielőtt még a visszahatás létre jönne, tetemes mennyiségű ammó­niát tartalmaznak. Ez az ammónia fo­kozza a le nem kötött hidrogén és nitro­gén elegyének hőfokát és egyúttal korlá- 80 tozza további ammoniaképződését, külö­nösen a katalitos massza legmelegebb ré-

Next

/
Oldalképek
Tartalom