82456. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémfelületek bronzolására és szinezésére
— 2 — marókálit vagy alkalikarbonátot is alkalmazhatunk. A fürdő hőmérsékletét körülbelül 120—130° C-ig fokozzuk. Ha ková.csvas- vagy öntöttvas- vagy acélelektródá-5 kat használunk, akkor az áramirány ismételt megfordítása következtében vasoxid képződik, mely vagy a fürdőben oldódik, vagy a fürdő alkalijával vegyületet képez, ami által alkaliferrit (Fe2 03 Na2 0 10 vagy NaFe02) képződik. Rézelektródák használatánál rézoxid képződik és lép az elektrolitbe oly vegyület alakjában, mely a fentemlített vasvegyülettel analóg, azzal a különbséggel, 15 hogy a vegyület fémjét réz képezi. A leírt módon készült elektrolit gyakorlatilag korlátlan ideig használható anélkül, hogy kimerülne. Ha vaselektródák használatánál, ami-20 kor az elektrolit vasoxidot tartalmaz, valamely tárgyat feketén akarunk fényezni, akkor azt a körülbelül 120—130° C-ra hevített fürdőbe mártjuk és abban katódaként 1—2 percig benthagyju.lt. A 25 színezendő tárgy előzetes tisztítása felesleges, hanem a tárgyat akár tisztán, akár rozsdásan közvetlenül a fürdőbe meríthetjük. Az alkalmazandó áramsűrűség a színezendő felületre számítva körülbelül 30 5 amp./dm.2. A katódaként kezelt tárgy a fürdőben egyrészt megtisztul, másrészt elektrolitos vassal vonatik be. Miután a színezendő tárgy az említett ideig katódaként szere-35 pelt, az áram irányát megfordítjuk:, úgyhogy a fürdőben kezelt tárgy most anódát képez. Ezt az állapotot 6—8 percig tartjuk fenn és ezáltal a tárgyon fényes fekete oxidbevonatot kapunk, mely még 40 erősbíthető és melynek tapadása fokozható azáltal, hogy a tárgyat néhány percre 10—20% nátriumnitrátot tartalmazó, 1,4 sűrűségű, körülbelül 140° C. hőmérsékletű marónátronoldatba márt-46 juk. A nátriumnitrát más fémnítráttal vagy valamely aromás nitroszármazékkal helyettesíthető. Ha tompa fekete bevonatot akar-unk létesíteni, akkor az áram irányát l«galább 50 két- vagy háromszor fordítjuk meg. Utoljára olyirányú áramot kell a fürdőn átbocsátani, hogy a színezendő tárgy anódaként szerepeljen és az áramot az oxidáció befejezte után legalább két percság fenn 55 kell tartani. Az oxidáló hatás befejeztet a fürdő kapcsain uralkodó feszültségen észlelhetjük. Az oxidáló folyamat alatt a feszültség körülbelül 0,6 volt, m.dg a feszültség az oxidálás befejezténél 1,8—2 voltig emelkedik. 60 A fényes vagy tompa bevonattal ellátott tárgyakat megszárítjuk és 150— 180° C. hőmérsékletű olivaolajfürdőbe mártjuk. Olívaolaj helyett, mint már említettük, lenolaj és ásványi olaj keveréke is 65 alkalmazható. A színezett felület fényét keféléssel fokozhatjuk. Ha vörös vagy sárga színárnyalatokat akarunk elérni, akkor a fürdő sűrűségét körülbelül 1,5-re és a hőmérsékletet körül- 70 belül 140° C-ra fokozzuk. A fürdőhöz nátriumnitrátot vagy más oxidálószert adhatunk. Kellő berendezés használata mellett minden egyes tárgysorozat teljes kezelése 75 10—15 perc alatt befejezést nyerhet. Rézfelület színezésénél a leírt módon járhatunk el, azzal a különbséggel, hogy rézelektródákat alkalmazunk. A hőmérséklet és az elektrolit koncentrációja 80 azonos azzal, amelyet a fentiekben vasnak feketére való színezésére nézve megadtunk. A színezés úgy vasnál, mint réznél annak a következménye, hogy az anódán erősen tapadó vas-, illetve rézoxid- 85 réteg képződik. A leírt eljárás egy változata szerint a színezendő felületet elektrolitos vas- vagy rézoxidréteggel borítjuk, melyet alkalikus oxidáló oldatba való egyszerű bemártással 90 oxidálunk. Ily oldatként pl. nátriumnitrát vagy más fémnitrát oldata, vagy valamely aromás nitroszármazék használható, pl. a C,; H4 /N02 /OH-csoporthoz tartozó nitrofenol vagy valamely nitronaftol szár- 95 mazéka. A találmány szerinti eljárás könnyen és gazdaságosan foganatosítható. Az áramfogyasztás rendszerint nem több, mint 1 watt/óra a kezelendő felület min- íoo den négyzetdeciméterjére számítva. Az elektrolitfogyasztás oly kevés, hogy teljesen elhanyagolható. A fürdő hevítése tetszőleges módon, előnyösen gázzal vagy elektromos úton végezhető. 105 Szabadalmi igények: 1. Eljárás fémfelületek bronzolására és színezésére; azáltal jellemezve, hogy a kezelendő felületre elektrolitos úton vasat vagy rezet csapunk le forró, 110 sűrű (pl. körülbelül 120—140° C. hőmérsékletű és körülbelül 1,3—1,5 sűrűségű) alkalikus oldatból álló elektrolitból, mely a fürdő alkaüfémjének oxid-
