82434. lajstromszámú szabadalom • Vizi erőgép
— a -színén foglal helyet, mimellett a víz a (33) nyílásokon át a (34) vezetőcsőbe és ezen át az alsó dugattyúrészbe jut. Minthogy a víz itt le nem folyhat, mert a 5 (21) tolattyú elzárja az oldalsó (19, 20) hengereket, a vízoszlop nyomása a (9) fenékre hat, úgy hogy ez a dugattyúrész felfelé mozog és a felső dugattyúrészbe való ütközés után ezt is magával viszi. 10 Az itt levő víz a (16, 17) hengereken és a (23) csöveken át elfolyik, mert a (22) tolattyú ezeket a hengereket ebben a pillanatban nem zárja el. Emellett a (29) úszó a (28) úszó helyzetébe kerül, tehát 15 a (33) nyílások záródnak és a (34) csőbe való vízbeömlés megszűnik, ellenben a (31) nyílások felszabadulnak, mert a (28) úszó emelkedése révén szintén emelkedik, még pedig a víz színéig. A dugattyú vég-20 helyzetében a (21, 22) tolattyúk ellenkező irányban tolatnak el, úgy hogy a vízoszlop nyomása a dugattyút lefelé mozgatja. A vízi erőgépnek a 4. ábrán feltüntetett módosított foganatosítási alakjánál 25 a dugattyúkat felvevő hengeres (1) tok egyik oldalán az 1. ábra szerinti foganatosítási alaknál elrendezett (23) és (24) vízlefolyó csövek helyett egy szívó- és egy nyomócső van elrendezve. 30 Ennek az elrendezésnek az a célja, hogy a mindenkori vízszükségletet kielégítse, kisebb mértékű hozzáfolyásnál fellépő részleges vagy időleges hiányt kipótolja és ezáltal folytonos üzemet bizto-35 sítson. Mint a rajz mutatja, a (17) hengerrel a (40), a (20) hengerrel pedig a (41) szívócső van összekötve. A (40, 41) szívócsövek (42, 44) szívószelepekkel és (43, 40 45) nyomószelepekkel vannak ellátva. A (40, 41) szívócsövekhez a (46) felszálló cső csatlakozik, mely felvezet a (27) víztartályhoz. A (8) és (13) hengerek ugyan itt is üregesek, de egyik végükön 45 el vannak zárva, úgy hogy a (8) henger a (9) és (10) fenekek közti térrel nem közlekedik. A kétrészű dugattyú felfelé mozgása folytán a (13) henger, a (41) csövön át, 50 vizet szív be, miközben a (43) szelep zárva marad, a (8) henger ellenben a vizet a (46) felszálló csőbe szorítja be, miközben a (44) szelep marad zárva. Analóg, de ellentétes értelmű a (8) és a (13) hengerek működése a dugattyú lefelé 55 mozgatásakor. A berendezés működési módja tehát szívó- és nyomó plunger működésén alapszik. Szabadalmi igények: 1. Vízi erőgép, jellemezve azáltal, hogy 60 egy vízoszlop által alternatív egyenesben mozgatott dugattyú két részből áll és ezen üreges kiképzésű részek mindegyikébe egy központos és két ezzel párhuzamos (6, 11) és (7, 8, 12, 65 13) cső torkollik, melyek a géphengerhez csatlakozó, vezérlő szerkezetekkel felszerelt (15, 18) és (16, 17, 19, 20) víz be- és elvezetőcsövekben mozognak. 70 2. Az 1. alatti vízi erőgép foganatosítási alakja, jellemezve két (28, 29) úszóval felszerelt (27) víztartály által, mely úszók mindegyike egy-egy dugattyúrésszel (35, 36) kötelek útján 75 van összekötve és (30, 32) csöveket hord, melyek (31, 33) vízhozzávezető nyílásokkal vannak ellátva, hogy a vizet (25, 34) vezető csövek útján váltakozva az egyik vagy másilv du- so gí ttyúrészhez vezessük és a dugattyúrészeket részben tehermentesítsük. 3. Az 1—2. alatti igényben védett vízi erőgép foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a tok fenekén el- gg rendezett (17, 20) hengerekben mozgó, üreges, nyitott, a dugattyú-fenekekkel összeköttetésben álló hengerek helyett, egyik végükön zárt, (8, 13) hengerek vannak elrendezve és a tok fenekén el- 90 rendezett hengerekhez egy-egy (40, 41) csívócső és egy (42, 43, 44, 45) szívó- és nyomószelepekkel ellátott felszálló cső csatlakozik, úgy hogy az ezáltal elérhető szivattyúhatás folytán a 95 nyomóvízszükséglet fedezhető és a szakadatlan üzem biztosítható. 2 rajzlap melléklettel. Stádium .nyomda, Budapest.
