82410. lajstromszámú szabadalom • Acetylénfejlesztő önműködő szabályozóval

Megjelent 1934. évi december hó 33-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82411. SZAM. — Vl/e. OSZTÁLY. Szivar- és szivarkaszipka. Stépán Tihamér gyáros Budapesten. A bejelentés napja: 1921. évi október hó 22-ike. Az elszívott szivar vagy szivarka végének a szipkából való eltávolítása tudvalevőleg mindenkor kényelmetlen. Ha ugyanis a véget a szopókába való erős 5 befúvással akarjuk eltávolítani, akkor a szivar- vagy szivarkavég messzire elrepül és nem kívánt helyre, pl. padlóra, szőnyegre, terítőre, stb.-re kerülhet. Ha pedig a szivar- vagy szivarkavég a szip-10 kához annyira tapad, hogy az ebből kifúvással el nem távolítható, úgy azt az ujjakkal vagy egy hegyes szerszámmal kell a szipkából kihúzni, ami az egyik esetben sem ízléses munka. 15 Ezen hátrányt jelen találmány tárgya azáltal szünteti meg, hogy a szivar- vagy szivarkavéget a szipka végéből a szipka szárával mint dugattyúval nyomja ki. Ezen célból a szipkának a szivar vagy 20 szivarka felvételére szolgáló mellső vége egy a szipka szárához képest hosszirányban elmozgatható vagy elforgatható, különálló részt alkot úgy, hogy a szipkaszárnak ezen részben való előretolása vagy 25 elforgatása által a szivar- vagy szivarkavéget könnyen, kényelmesen és biztosan kilökhetjük. A mellékelt rajz jelen találmány tárgyát néhány példaképem foganatosítási 30 alakban mutatja be. Az 1. ábrán látható foganatosítási alak szerint a szipka (a) szárának mellső végére egy (b) fémhüvely van felcsavarva, melynek külső felülete kúposán van meg-35 munkálva. Ezen hüvelyt a szivar vagy szivarka felvételére alkalmassá kiképzett (c) hüvely veszi körül, melynek az (a) szárat körülvevő része előnyösen hengeres furattal, a (b) hüvelyt körülvevő ré-40 sze pedig ugyanolyan konicitású furattal van ellátva, mint a (b) hüvely konicitása, oly célból, hogy a (c) hüvely az 1. ábrán feltüntetett helyzetében jól tömítve rögzíttessék a (b) hüvelyen, illetve szipkaszáron. Ha már most az elszívott szivar 45 vagy szivarka végét a szipkából eltávolítani óhajtjuk, akkor az (a) szipkaszárat a (c) hüvelyhez képest előretoljuk, mikor is a szipkaszár mellső vége a szivar- vagy szivarkavéget dugattyú módjára a (c) 50 hüvelyből kilöki. A 2., 3. és 4. ábrán feltüntetett foganatosítási alak a fent ismertetettől csupán annyiban tér el, hogy a (b) hüvelyt mellőzzük és e helyett a szipkaszár mellső 55 végét kúposán munkáljuk meg, illetve miként ez a 4. ábrán látható, a szipkaszár mellső végén egy (d) karimát alkalmazunk, melyet csonkakúppá képezünk ki. Megemlítendő e helyen, hogy a kúpok 60 kúpszöge igen csekély lehet, minthogy evvel csak a jó tömítést és a (c) hüvelynek a szipkaszár mellső vége felé való lehúzhatatlanságát akarjuk biztosítani. Az 5. ábrán látható foganatosítási alak 65 szerint úgy a szipkaszár mellső vége, mint a (c) hüvelv hengerekké van kiképezve, illetve utóbbi egy részén hengeres furattal van ellátva, melyben a szipkaszár a szivar- vagy szivarkavég kitolása- 70 kor előremozgatható. Az (a) szipkaszár hátrahúzását az (e), illetve (f) karimák határolják. A 6. ábrán bemutatott foganatosítási alak szerint az (a) sziokaszár mellső vé- 75 gét, valamint a (c) hüvelyt előnyösen meredek menetű csavarmenetekkel látiuk el, úgy hoev a szipkaszárnak a (c) hüvelyben való elforgatása által módunkban van a szipkaszár mellső végét a hüvely- 80