82409. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tetszőleges objektumoknak tetszőleges távolságban való láthatóvá tételére elektromos úton működő felvevő és leadó készülékekkel
A készülék említett második része, mely az elektromos hatások alapján a képet megfelelő fényintenzitású pontjaiból összeállítja, a következő: (D J erős fényforrás 5 pl. vetítőlámpa fényét az (EJ gyűjtőlencse a (CJ szerkezetre koncentrálja. Ez olyan szerkezet, mely a ráeső fénysugaraknak csak egy részét bocsátja tovább, még pedig az áramintenzitással arányos 10 részét. Lehet ez példakép valamely fényrés, amelyet elektromágnes előtt elhelyezett membrán valamely tolóka segélyével zár vagy nyit, amint a pulzáló áramtól rezgésbe jön. Vagy lehet a photophon ré-15 vén ismert membrántükör, azon különbséggel, hogy itt nem hang, hanem elektromos áram hozza működésbe a membránt. Az innen tovább haladó sugarak a (Bj) lencsére jutnak, melynek műkö-20 dése teljesen megegyezik a vetítőgépeknél használatos kondenzor lencsére: a (CJ szerkezet fénylő pontjából jövő sugarakat az (AJ vetítőlencsébe gyűjti, úgyhogy bármely az (L) pontban elhelye-25 zett, közönséges vetített képek előállítására rendesen használt diapozitív valódi fordított és nagyított képe a készülék elé elhelyezett (K) fényfelfogó ernyőn megjelennék. Azonban még sem vetítődik ki 30 az egész képmező a (K) fényfelfogó ernyőre, mert a lencserendszer utolsó lencséje előtt (mely lencserendszer jelen példában egyetlen lencséből áll) az (M) és (N) fényzáróhengerek vannak elhe-35 lyezve, melyek teljesen azonos kiképzésűek, mint az 1. ábra fentebb leírt (C) és (D) hengerei és azokkal teljesen synchron mozognak. Ha tehát a készülék áll, a két henger hasadékának metszési pontja 40 nagyítva jelenik meg az ernyőn. Ha a hengereket lassan forgatjuk, a fénylő pont lassan vándorol az ernyőn egymás mellett haladó, majdnem függőleges sávokban. Ha a (CJ membránzár mágnesét 45 gerjesztjük vagy pedig kikapcsoljuk az áramkörből, a fénypont is világosabb vagy sötétebb lesz. Ha már most úgy a felvevő-, mint a leadókészülék működésbe van hozya és fényzáró hengereik synchron 50 mozognak, akkor a felvevőkészülék fénylő pontja végigjár annak egész képfelület felett: a felvevőkészülékben keletkező és az egyes képpontok különböző fényintenzitásának megfelelő intenzitású elektromos 55 hullámok hatást gyakorolnak a leadóállomás detektorára, amely detektor létrehozta áramok a membránzárt a vetítőlámpa fénysugarainak különböző mérvű átbocsátására késztetik s az így kapott képpontok az (M, N) fényzáróhengerek 60 működése következtében, bár esetleg nagyobb méretekben, de egymáshoz képest ugyanazon helyen és intenzitásban jelennek meg a (K) ernyőn, mint ahogy a felvevő (B) lencséjére vetődtek volt. Mivel 65 pedig a fénypont az egész képfelületet Vs mp-nél rövidebb idő alatt futja be, a szemünk nem fogja azt sávokban haladó és intenzitásban változó pontnak látni, hanem egyetlen képnek, épúgy, mint a kine- 70 matográf egymást követő képeinek a sorozatát egyetlen képnek látjuk. A (K) ernyő alkalmazása helyett a képet távcsövön is nézhetjük, amint az a (K) ernyő helyén megjelenik, vagy pedig kinemato- 75 gráffal le is fányképezhetjük, amikor is vagy a távcső helyére kerül a kinematográf felvevőlencséje, vagy pedig az utóbbi szerepét az (AJ lencse veszi át, amikor is a tárgy képe mindjárt az (AJ lencse 80 előtt lévő filmre kerül. A (C, D) és az (M, N) fényzáróhengerek synchronizálására bármely ily célra alkalmas berendezés, célszerűen pl. a 86.189 lajstromszámú szabadalomban (M. 85 6564. alapszámú bejelentés) ismertetett berendezés alkalmazható. A találmány szerinti berendezésnek gyakorlatilag sok esetre előnyös alakjához jutunk, ha a felvevőkészüléket mozgó- 90 állomássá képezzük ki, azaz pl. repülőgépen, automobilon, hajón stb. rendezzük el. Nem változtat a találmány lényegén, ha a felvevőkészüléknek csak az optikai részét képezzük ki mozgóállomássá, míg 95 az elektromos hullámok előállítására szolgáló részt kábellel hozzákötve nyugvó állomásként foganatosítjuk például kötött léggömb esetén. Szabadalmi igények: íoo 1. Berendezés tetszőleges tárgyaknak tetszőleges távolságból való láthatóvá tételére elektromos úton működő és egymással vezeték vagy a drótnélküli, csillapodás nélküli átvitelben használt 105 berendezések útján összeköttetésben álló felvevő- és leadókészülékkel, melyek közül az első a képet képelemekre bontja és egymásután ezen képelemek fényintenzitásának megfelelő nagy- 110 ságú, szeléncellával előidézett elektromos hatásokat juttat a felvevőkészülékhez, mely ezen hatások alapján a képelemeket újra összeállítja és az eredetível megegyező képpé egyesíti, 115