82409. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tetszőleges objektumoknak tetszőleges távolságban való láthatóvá tételére elektromos úton működő felvevő és leadó készülékekkel

— 23 — pontsorozatokat vagy kinematografikus képeket képes a szemünk egyetlen folytonos, rendes vagy mozgó képpé egyesíteni. 5 Hogy oly berendezésre tegyünk szert, mely az említett fényváltozásokra megfelelően reagál, vagyis a helyes kép reprodukálásra tényleg alkalmas elektromos intenzitásváltozásokat létesít, lehetőleg ki 10 kell küszöbölni a szelén tehetetlenségét, mely tudvalevőleg abban áll, hogy a szelén már igen rövid használati időtartam után a fényváltozásokra nem pontosan reagál, hanem azokat bizonyos 15 késéssel követi, vagyis csak bizonyos idővel a fényváltozás után változtatja meg elektromos vezetőképességét és csak bizonyos idővel a fényváltozás megszűnte után idézi elő a szeléncellát tartalmazó 20 villamos áramkörben az átvitelre felhasználandó intenzitásváltozásokat. A szelén ezen tehetetlenségéből eredő hátrányok kiküszöbölését már többféle módon pl. akként kísérelték meg, hogy a szelént 25 gyűrűalakban két, súrlódó kontaktusokkal együttműködő korong közé fogták be és ezt a rendszert lassan forgatták, mi mellett a fény a szeléngyűrűnek mindig más-más kis részletét érte. Ezzel szem-30 ben a szóbanforgó hátrányokat nem sikerült kiküszöbölni, mert azon körülmény folytán, hogy a szeléncellának bár mindig más-más, kis részlete jutott a képelemnek fénysugár hatása alá, ezen kicsiny meg-35 világított szeléndarab a szeléngyűrű öszszes többi (hatástalan) részével állandó kapcsolatban maradván, a rendszer eredő ellenállásában csak igen csekély változásokat idéz elő, vagyis a szelén említett 40 többi részei az éppen megvilágított résznek egyébként nagyobb ellenállásváltozását jórészt ellensúlyozzák és így gyakorlatilag megfelelő hatásokat elérni nem sikerül. 45 Ezzel szemben a találmány szerint a szelén tehetetlenségéből eredő hátrányokat gyakorlatilag hatásos módon azzal küszöböljük ki, hogy mozgó szeléncellasorozatot alkalmazunk, olymódon, hogy 50 minden egyes képelemnek megfelelő megvilágítás csak egy-egy külön szeléncellára jut, mire az tovább mozog, hogy ismét visszatérjen és ezalatt, tehát mire újból megvilágítás alá kerül, úgyszólván „ki-55 pihenheti" magát. A cellák számát lehetőleg úgy választjuk meg, hogy az adott képelem — illetve cella — váltási sebesség mellett mindegyik cella esetleges maximális fényhatás után is kellően kipihenhesse magát. A találmány egy cél- 60 szerű foganatosítási alakja szerint az egyes szeléncellák megfelelő gyorsasággal forgó korongnak áramszedő kefékkel érintkező és egymástól elszigetelt szektorai közé vannak kapcsolva. 65 A leadókészüléken olyan berendezést kell alkalmaznunk, amely az említett elektromos intenzitásváltozásokra reagál s valamely fényforrás fényét ennek megfelelően erősíti vagy gyengíti. Így sorra 70 megkapjuk az egyes képpontokat,.úgyhogy már csak azoknak (megfelelő helyzetekben való) egyesítésére van szükség és a kép előttünk áll. Az egyesítésre ugyanolyan alább ismertetendő készüléket al- 75 kalmazunk, mint amilyet a felbontáshoz használunk. A mellékelt rajzon a berendezés, mely még egyéb alább ismertetendő előnyöket mutat, egyik foganatosítási alakjában van 80 feltűntetve és pedig: az 1. ábrán a képfelvevőkészülék változatos elrendezése látható, a 2. ábra a képfelbontó hengerpár palástjait kiterítve mutatja, a 85 3. ábrán a szeléncellaváltó harántmetszetben, a 4. ábrán pedig a képleadókészülék vázlatos elrendezése látható. (A) közönséges fotográfiai tárgylencse 90 (1. ábra), mely a tárgy képét a (B) gyűjtőlencsére vetíti. Ezen (A) lencsének az alkalmazása azt az előnyt nyújtja, hogy az átviendő képről nem kell diapozitívet, illetve, ha az mozgó, kinemato- 95 grafiai filmet készíteni, mert a képet a lencse magában a készülékben állítja elő. így a készülék szükség esetén felügyelet nélkül, magára hagyva (pl. légi torpedóban, kilőve) is működhet. A gyűjtőlencse 100 úgy van megválasztva, hogy a rávetített képet az (E) pontban egyesíti. A gyűjtőlencse előtt forog a két (C és D) fényzáró henger, melyek a képnek képelemekre való bontását végzik, olymódon, 10E hogy a képnek egyszerre csak egy pontját engedik a (B) gyűjtőlencsére rávetíteni. Ebből a célból az egyik fényzáróhenger alkotó irányú, a másik pedig ferde résekkel van ellátva, mi mellett a rések 1K száma és a hengerek forgási sbessége között alkalmas áttétel útján oly meghatározott viszony van, hogy míg egy alkotó irányú rés a saját szélességével elmozdul, azalatt egy ferde rés teljesen lli végigvonuljon előtte, vagyis míg a (C) henger valamely pontja [2. ábra] (c) utat tesz meg, azalatt a (D) henger valamely