82402. lajstromszámú szabadalom • Gőzejektor

Megjelent 1934. évi december hó 7-én. MAGYAR KIRÁLYI fEEK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82402. SZAM. — Vjel2. OSZTÁLY. Gőzejector. Delas Albert, mérnök, Párizs A bejelentés napja: 1919, évi január hó 16-ika. Franciaországi elsőbbsége: 1918. évi február hó4-ike. A jelen találmányt nagy compressio­nyomással dolgozó gőzejector képezi, mely önműködő és mindenkor megbízható, igen gazdaságos működése által tűnik ki. 5 A mellékelt rajzban a találmányt ké­pező ejector példaképpen egy foganatosí­tási alakjában van feltűntetve. Az 1. ábra a nagy compressionyomással dolgozó, ismert gőzejectoroknak egy alak-10 ját tűnteti fel hosszmetszetben. A 2. ábra a találmányt képező ejector egy foganatosítási alakjának hosszmetszete. A nagy compressionyomással dolgozó ejectorok diffusorának, amint ismeretes, 15 convergens-divergens alakot kell adni. Ez az alak azonban csak akkor működik elő­nyösen, ha az ejector már teljes működés­ben van, ahol is azonban az indítás igen nehéz. 20 Már ezelőtt is megkísérelték az ejecto­rokat, amelyeknél a compressionyomás nagy változásoknak volt alávetve, egyen­letes működésűekké tenni, mégpedig egy­részt azáltal, hogy a diffusornak úgyneve-25 zett nyakán vagyis azon részén, amelyben légüres tér keletkezik, levegőt bocsátottak be, másrészt pedig azáltal, hogy a diffu­sor nyakának harántmetszetét, a compres­sionyomás szerint, önműködően vagy kézi 30 szabályozással változtatták. A jelen találmánynak célja oly gőzejec­tornak létesítése, melynek szabályozása bármely compressionyomásnál önműkö­dően megy végbe anélkül, hogy az ejector 35 nyakának harántmetszetét módosítani, vagy levegőt beáramoltatni vagy az áramló gőznek mennyiségét változtatni kellene. Amikor a nagy compressionyomással 40 dolgozó ejectorok elérték teljes üzemüket, a gőzsugarak az ejectorok alakját veszik fel (1. ábra) vagyis az (a) szájcsövekből kiáramló gőzsugarak az ejector (e) kö­zéprészének falával párhuzamosak vagy majdnem párhuzamosak, mely (e) fal a 45 diffusornak (b) convergens részét annak (c) divergens részével köti össze. Ha el­lenben a compressionyomás az áramlás irányában növekszik, a gőzsugarak szét­terjednek és tetemes erővel ütődnek a dif- 50 fusor (b) convergens részének falához. A csőfalhoz ütődő gőzrészek ekkor rész­legesen vagy teljesen elvesztik eleven ere­jüket, minek következtében az ejector le­áll. Ennek a leállásnak kikerülésére a gőz- 55 mennyiséget csökkentették és csak oly mértékben növelték ismét, amilyen mér­tékben a compressionyomás növekedett. A gőzmennyiség ezen növelésének ön­működő foganatosítása az ismertetett kö- 60 rülmények között lehetetlen, amiért is a megindításnál minden felesleges gőz­mennyiségnek használatát elkerüljük, mi­nek elérése céljából a jelen találmányt ké­pező ejectornál a gőznek túlmennyiségét 65 az ejector azon részében, amelyben a gőz éppen a diffusor convergens részének fa­lához ütődik, condensáljuk. Ezen célból a találmányt képező ejector diffusorának convergens részét (2. ábra) 70 a (d) tartánnyal vesszük körül, amelyen hideg vizet folyatunk keresztül oly meny­nyiségben, mely a gőz hőjének gyors elvo­nására és így a gőznek condensálására elegendő. 75 Ha már most az ejector a teljes üzemet eléri, a gőzsugarak ismét párhuzamosokká lesznek az ejector középrészének falával, amikor is a condensálás gyakorlatilag véve számba nem vehetően kicsiny lesz. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom