82402. lajstromszámú szabadalom • Gőzejektor
Megjelent 1934. évi december hó 7-én. MAGYAR KIRÁLYI fEEK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82402. SZAM. — Vjel2. OSZTÁLY. Gőzejector. Delas Albert, mérnök, Párizs A bejelentés napja: 1919, évi január hó 16-ika. Franciaországi elsőbbsége: 1918. évi február hó4-ike. A jelen találmányt nagy compressionyomással dolgozó gőzejector képezi, mely önműködő és mindenkor megbízható, igen gazdaságos működése által tűnik ki. 5 A mellékelt rajzban a találmányt képező ejector példaképpen egy foganatosítási alakjában van feltűntetve. Az 1. ábra a nagy compressionyomással dolgozó, ismert gőzejectoroknak egy alak-10 ját tűnteti fel hosszmetszetben. A 2. ábra a találmányt képező ejector egy foganatosítási alakjának hosszmetszete. A nagy compressionyomással dolgozó ejectorok diffusorának, amint ismeretes, 15 convergens-divergens alakot kell adni. Ez az alak azonban csak akkor működik előnyösen, ha az ejector már teljes működésben van, ahol is azonban az indítás igen nehéz. 20 Már ezelőtt is megkísérelték az ejectorokat, amelyeknél a compressionyomás nagy változásoknak volt alávetve, egyenletes működésűekké tenni, mégpedig egyrészt azáltal, hogy a diffusornak úgyneve-25 zett nyakán vagyis azon részén, amelyben légüres tér keletkezik, levegőt bocsátottak be, másrészt pedig azáltal, hogy a diffusor nyakának harántmetszetét, a compressionyomás szerint, önműködően vagy kézi 30 szabályozással változtatták. A jelen találmánynak célja oly gőzejectornak létesítése, melynek szabályozása bármely compressionyomásnál önműködően megy végbe anélkül, hogy az ejector 35 nyakának harántmetszetét módosítani, vagy levegőt beáramoltatni vagy az áramló gőznek mennyiségét változtatni kellene. Amikor a nagy compressionyomással 40 dolgozó ejectorok elérték teljes üzemüket, a gőzsugarak az ejectorok alakját veszik fel (1. ábra) vagyis az (a) szájcsövekből kiáramló gőzsugarak az ejector (e) középrészének falával párhuzamosak vagy majdnem párhuzamosak, mely (e) fal a 45 diffusornak (b) convergens részét annak (c) divergens részével köti össze. Ha ellenben a compressionyomás az áramlás irányában növekszik, a gőzsugarak szétterjednek és tetemes erővel ütődnek a dif- 50 fusor (b) convergens részének falához. A csőfalhoz ütődő gőzrészek ekkor részlegesen vagy teljesen elvesztik eleven erejüket, minek következtében az ejector leáll. Ennek a leállásnak kikerülésére a gőz- 55 mennyiséget csökkentették és csak oly mértékben növelték ismét, amilyen mértékben a compressionyomás növekedett. A gőzmennyiség ezen növelésének önműködő foganatosítása az ismertetett kö- 60 rülmények között lehetetlen, amiért is a megindításnál minden felesleges gőzmennyiségnek használatát elkerüljük, minek elérése céljából a jelen találmányt képező ejectornál a gőznek túlmennyiségét 65 az ejector azon részében, amelyben a gőz éppen a diffusor convergens részének falához ütődik, condensáljuk. Ezen célból a találmányt képező ejector diffusorának convergens részét (2. ábra) 70 a (d) tartánnyal vesszük körül, amelyen hideg vizet folyatunk keresztül oly menynyiségben, mely a gőz hőjének gyors elvonására és így a gőznek condensálására elegendő. 75 Ha már most az ejector a teljes üzemet eléri, a gőzsugarak ismét párhuzamosokká lesznek az ejector középrészének falával, amikor is a condensálás gyakorlatilag véve számba nem vehetően kicsiny lesz. 80