82333. lajstromszámú szabadalom • Vonalgőzfűtési berendezés
Megjelent 1934. évi december hó 1-én. i MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82333. SZÁM. — V/c. OSZTÁLY. Vonatgőzfűtési berendezés. Magyar Fémlemez- Ipar Részvény-Társaság cég Budapesten. A bejelentés napja: 1920. évi július hó hó 9-ike. Az ismert vonatgőzfűtési berendezések a gyakorlat követelményeit sok tekintetben nem elégítik ki. Ezen berendezésekkel hosszú vonatok átfűtésének feladatát 5 megoldották ugyan, de ezen megoldást elméleti és gyakorlati szempontból vizsgálva arra a tapasztalatra jöttünk, hogy a hosszú vonatoknak az ismert berendezésekkel való átfütése csak 10 a vezetékek és fűtőfelületek túlméretezésének, tehát az üzem gazdaságosságának árán volt elérhető, holott — mint megállapítottuk — ugyanez az eredmény az eddiginél jóval kisebb méretű vezetékek-15 kel, fűtőtestekkel és egyszerűbb szerelvényekkel valósítható meg. A túlméretezettségen kívül az ismert berendezések hátránya azok bonyolult, nehezen áttekinthető szerkezete és összelrendezése. 20 Mindezen hátrányok abból származnak, hogy eddig a gőznek hosszú vonatok összes fűtőtestjeibe való eljutását azáltal igyekeztek elérni, hogy a vezeték elején nagy (3—6 at.) gőznyomást alkal-25 maztak. A nagy gőznyomás azonban fűtéstechnikai szempontból hatástalan, mert a fűtésnél csak a gőz rejtett melege, vagyis a gőznek vízzé való kondenzálódásánál felszabaduló hő jön tekintetbe. A 30 forró gőz higiéniai szempontból is kifogás alá esik, mert a fűtött tér levegőjét szárítva és a fűtőtesteken lerakódó porrészecskéket megpörkölve, a fűtött térben való tartózkodást kellemetlenné és 35 egészségtelenné teszi. Ezzel szemben előnye a nagy gőznyomásnak a nagy gőzsebesség és a kis csőméretek. Ezen előnyök azonban csak a főgőzvezetéknél érvényesülnek, míg a gőzfűtésrendszer egyéb ré-40 szeinél (elágazó vezetékek, fűtőtestek, szabályozószelepek) nem, hanem ott a fentemlített hátrányok lépnek előtérbe. A nagy nyomású gőz hátrányait már eddig is felismerték és ezért oly berendezésre tértek át, melynél csak a fő- 45 vezetékben van nagynyomású gőz, míg az elágazó vezetékekbe és a fűtőtestekbe jutó gőz nyomását, illetve hőmérsékletét pl. hideg levegő hozzákeverésével csökkentik (Westinghouse). Ezt a berende- 50 zést a gőznek hideg levegő útján való lehűtése teszi célszerűtlenné. A jó vonatfűtésnek olyannak kell lennie, hogy minimális nyomással, minimális gőzmennyiséggel és lehetőleg kis ve- 55 zetékkeresztmetszettel a mozdony maga, — lehetőleg kazánkocsi alkalmazása nélkül — maximális vonathosszt legyen képes fűteni. A nyomásnak nemcsak a fűtőtestekben kell minimálisnak lennie, hogy 60 azok túlságos magas hőmérsékletre ne jussanak, hanem magában a fővezetékben is, hogy a tömítés könnyen legyen megvalósítható és a kondenzációs veszteségek minél kisebbek legyenek. A nyo- 55 más csökkentése a szabályozhatóság szempontjából is fontos, mert nagy gőznyomásnál a szabályozószervek könnyen romlanak és könnyen tömítetlenekké válnak, ami a fűtőtestek szabályozásának rovására megy. A csőméretek csökkentése fontos egyrészt, mert kisebb csőméreteknél kisebbek a hülési felületek és csökken a lecsapódás, másrészt mert a kisebb csőméretekkel csökkennek a kap- 75 csolatok méretei és a kapcsolatok könynyebben kezelhetők. A jó vonatfűtés további igen lényeges feltétele, hogy a vonatba sorozott kocsik mindegyike lehetőleg egyformán legyen 80