82333. lajstromszámú szabadalom • Vonalgőzfűtési berendezés

Megjelent 1934. évi december hó 1-én. i MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82333. SZÁM. — V/c. OSZTÁLY. Vonatgőzfűtési berendezés. Magyar Fémlemez- Ipar Részvény-Társaság cég Budapesten. A bejelentés napja: 1920. évi július hó hó 9-ike. Az ismert vonatgőzfűtési berendezések a gyakorlat követelményeit sok tekintet­ben nem elégítik ki. Ezen berendezésekkel hosszú vonatok átfűtésének feladatát 5 megoldották ugyan, de ezen megol­dást elméleti és gyakorlati szem­pontból vizsgálva arra a tapasztalatra jöttünk, hogy a hosszú vonatoknak az is­mert berendezésekkel való átfütése csak 10 a vezetékek és fűtőfelületek túlméretezé­sének, tehát az üzem gazdaságosságának árán volt elérhető, holott — mint megál­lapítottuk — ugyanez az eredmény az eddiginél jóval kisebb méretű vezetékek-15 kel, fűtőtestekkel és egyszerűbb szerelvé­nyekkel valósítható meg. A túlméretezett­ségen kívül az ismert berendezések hátrá­nya azok bonyolult, nehezen áttekinthető szerkezete és összelrendezése. 20 Mindezen hátrányok abból származ­nak, hogy eddig a gőznek hosszú vona­tok összes fűtőtestjeibe való eljutását azáltal igyekeztek elérni, hogy a vezeték elején nagy (3—6 at.) gőznyomást alkal-25 maztak. A nagy gőznyomás azonban fű­téstechnikai szempontból hatástalan, mert a fűtésnél csak a gőz rejtett melege, vagyis a gőznek vízzé való kondenzálódá­sánál felszabaduló hő jön tekintetbe. A 30 forró gőz higiéniai szempontból is kifo­gás alá esik, mert a fűtött tér levegőjét szárítva és a fűtőtesteken lerakódó por­részecskéket megpörkölve, a fűtött tér­ben való tartózkodást kellemetlenné és 35 egészségtelenné teszi. Ezzel szemben elő­nye a nagy gőznyomásnak a nagy gőzse­besség és a kis csőméretek. Ezen előnyök azonban csak a főgőzvezetéknél érvénye­sülnek, míg a gőzfűtésrendszer egyéb ré-40 szeinél (elágazó vezetékek, fűtőtestek, szabályozószelepek) nem, hanem ott a fentemlített hátrányok lépnek előtérbe. A nagy nyomású gőz hátrányait már eddig is felismerték és ezért oly be­rendezésre tértek át, melynél csak a fő- 45 vezetékben van nagynyomású gőz, míg az elágazó vezetékekbe és a fűtőtestekbe jutó gőz nyomását, illetve hőmérsékletét pl. hideg levegő hozzákeverésével csök­kentik (Westinghouse). Ezt a berende- 50 zést a gőznek hideg levegő útján való le­hűtése teszi célszerűtlenné. A jó vonatfűtésnek olyannak kell len­nie, hogy minimális nyomással, minimá­lis gőzmennyiséggel és lehetőleg kis ve- 55 zetékkeresztmetszettel a mozdony maga, — lehetőleg kazánkocsi alkalmazása nél­kül — maximális vonathosszt legyen ké­pes fűteni. A nyomásnak nemcsak a fűtő­testekben kell minimálisnak lennie, hogy 60 azok túlságos magas hőmérsékletre ne jussanak, hanem magában a fővezeték­ben is, hogy a tömítés könnyen legyen megvalósítható és a kondenzációs veszte­ségek minél kisebbek legyenek. A nyo- 55 más csökkentése a szabályozhatóság szempontjából is fontos, mert nagy gőz­nyomásnál a szabályozószervek könnyen romlanak és könnyen tömítetlenekké vál­nak, ami a fűtőtestek szabályozásának rovására megy. A csőméretek csökken­tése fontos egyrészt, mert kisebb csőmé­reteknél kisebbek a hülési felületek és csökken a lecsapódás, másrészt mert a kisebb csőméretekkel csökkennek a kap- 75 csolatok méretei és a kapcsolatok köny­nyebben kezelhetők. A jó vonatfűtés további igen lényeges feltétele, hogy a vonatba sorozott kocsik mindegyike lehetőleg egyformán legyen 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom