82326. lajstromszámú szabadalom • Rázócsúzda különösen gyengetelepeknek fejtéséhez

Megjelent 1934. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 82326. SZÁM. — Xll/a. OSZTÁLY. Rázócsuszda, különösen gyenge telepeknek fejtéséhez. Böhtn Carl mérnök, bányafelügyelő Schles.-Ostrauban. ; A bejelentés napja: 1921. évi február hó 18-ika. A bányászatban, különösen szénbányák­ban a kifejtett anyagnak a fejtési hely­től (a vágattól vagy oldaltól) a szállítás helyéhez való továbbítására oly berende-5 zéseket használnak, melyeknek az a célja, hogy a telepben kitermelt anyagot (sze­net) közvetlenül a szállítókocsikba (csil­lékbe) lehessen önteni. Ezen berendezé­sekre, az úgynevezett rázócsúszdákra, 10 különösen ott van szükség, ahol a kiter­melendő telep a szállítópályához csak ke­véssé lejt, úgy hogy a kitermelt anyag a fejtési helytől nem csúszik önműködően a szállítóvágathoz. 15 Az eddig alkalmazott rázócsuszdák kö­rülbelül 3 m. hosszú, teknőalakú bádog­vályukból állnak, melyek rendszerint komplikált kapcsolószerkezetek útján van­nak egymással rázócsuszdaszakasszá ösz-20 szekötve. Minthogy rendszerint ezen rázó­csuszdák a terhet maguk is hordják, azo­kat megfelelően erősre kell méretezni, illetve azoknak részben hullámalakú ke­resztmetszetet kell adni, oly célból, hogy 25 a csúszdákat a szállított anyagnak súlya ki ne hajlítsa. A csúszdaszakasznak át­helyezése, illetve annak a fejtési helyre (oldalra) való átrakása, különösen gyenge telepeknél, ahol a bányász lehajolva és 30 fekve kénytelen dolgozni, a vályúknak nagy hossza, nagy súlya és komplikált kapcsolása (csavarok stb.) folytán csak igen nehezen és rendkívül körülményes és időrabló munkával végezhető; emellett 35 a kapcsolások összekötő elemei a sötét­ben könnyen elvesznek. A találmány értelmében ezen hátrányo­kat azáltal kerüljük el, hogy a rázócsúsz­dát többé vagy kevésbbé rövid, egy rázó 40 mozgásba helyezett rudazatra erősített vályúkból képezzük ki, úgy hogy a szállí­tandó anyagnak súlyát a rudazat veszi fel. Ennek következtében az egyes vályú­részek vékonyabb és gyengébb anyagból állhatnak és nehézség nélkül a fejtési 45 hely felé helyezhetők át. A mellékelt rajz a találmányt képező rázócsúszdának egy foganatosítási alak­ját és egy alkalmazási módját mutatja. Az 1. ábrán a fejtés alatt lévő telepnek fe- 50 lülnézete, a 2. ábrán ugyancsak keresztmetszete látható. A 3. ábra a rudazat oldalnézete zsámoly-és futókerékpárral, feltolt vályúval, a 55 4. ábra a hozzátartozó felülnézet vályúk nélkül, az 5. ábra a 3., illetve 4. ábrához tartozó keresztmetszet és a 6. ábra a 4. ábra a—b vonala mentén 60 vett keresztmetszet. A hajtórudazat több egymással párhu­zamosan haladó (1) szögvasból áll, me­lyek mindegyike körülbelül 3 m. hosszú és melyek egymással a (2) laposvasak 65 útján tartatnak össze. A hajtórudazatnak részeit a következőkben leírt szerkezet köti össze a hajtórudazattá. Mindegyik rudazatrésznek egyik végén az (1) szög­vasakat a (4) bádoglemez fedi le, míg a 70 szögvasaknak függőleges szárai az (5) U-vasdarabbal vannak összekötve, úgy hogy a hajtórudazatrésznek ezen végén a kö­röskörül zárt (6) üreg keletkezik (5. ábra). A hajtórudazatrésznek másik vége 75 a (7) U-vasdarabbal van összekötve, mely­nek hossza egyébként azonos méretek mellett valamivel kisebb, mint az (5) U-vasé. Eszerint a rudazatrésznek utóbb említett végén az (1) szögvasak a (7) 80 U-vas útján vannak egymással össze­kötve. A (7) U-vasban a pl. öntött acélból

Next

/
Oldalképek
Tartalom