82321. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a fa kezelésére

Megjelent 1934. évi december hó 59-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 82321. SZAM. — VIII/C. OSZTÁLY. Eljárás a fa kezelésére. Ammon Hugó Frigyes, Regensburg. A bejelentés napja: 1921. évi június hó 7-ike. Németországi elsőbbsége: 1920. évi július hó 1-je. A jelen találmány a fa kezelésére szol­gáló eljárásra vonatkozik. Ezt az eljárást elsősorban irónok (ceruzák) készítésénél kívánjuk alkalmazni, azonban minden 5 más, fát feldolgozó iparágban is használ­ható az. Az eljárás célja: a fa megmunkálható­ságának növelése és az eddig szokásos fa­pácolásnak mellőzhetése. Az eljárás a fá-10 nak forró levegővel való önmagában véve ismeretes kezelésén alapszik. A találmány értelmében a fát kb. 420— 480° C-ra felhevített levegő hatásának tesszük ki és pedig csak annyi ideig, amíg 15 a fa átható megbarnulása következett be annak észrevehető szétbomlása nélkül, így pl. az irónok előállítására szolgáló apró deszkák ezen kezelése csak néhány percnyi időt vesz igénybe. Frissen beha-20 sított, az eljárás szerint kezelt fák azon­nal alávethetők a további megmunkálás­nak vagy feldolgozásnak, úgyhogy eddigi, aránylag alacsony hőmérséknél végzett időtrabló légszárítás, vagy pl. a fának a 25 gyakorlatban keresztül nem vihető be­mártása olvasztott fémbe, elkerülhető. Az eljárás további előnye a faanyag tö­kéletes nedvtelentísésében, gyantamente­sítésében és csírátlanításában áll, úgy 30 hogy az eljárás szerint kezelt fák védve vannak mindenféle külső befolyás ellené­ben és így a fa tökéletes változhatatlan­ságát és konzerválódását érjük itt el. Az eljárás tehát a fa tartóssá tételét célzó, 35 eddigi költséges telítőeljárásokat helyet­tesíti, melyek vegyi-nedves úton mennek végbe. Ehhez jön még az eljárás szerint kezelt fa súlyának rendkívül nagymértékű csök-40 kenése, valamint a fa könnyű megmunkál­hatósága. Ennek folytán eddig csak nehe­zen megmunkálható fák, ill. olyan fák is, melyek fajsúlyuknál fogva, alkalmazható­ságukat illetőleg, korlátozásoknak voltak alávetve, feldolgozhatókká lesznek és ez- 45 által új alkalmazási területek nyílnak szá­mukra. Lehetővé teszi továbbá ez az eljárás azt is, hogy nagyértékű, drága, külföldi (ten­gerentúli) fanemeket hazai fákkal helyet- 50 tesítsünk és fényűzési cikkeket, valamint et,yes mindennapi szükségleti tárgyakat hazai fákból készítsünk. Az eljárás, ebben az értelemben, a hazai fák nemesítését jelenti és így ezek azonos értékűvé tételét 55 sok nagyértékű külföldi fával. Ez az oka annak is, hogy elsősorban irónok készítésénél nyer alkalmazást ez az eljárás. Az irónok készítéséhez használt vörös 60 cédrusfa (juniperus Virginia) tudvalevő­leg jelentékeny mennyiségű gyantás, rend­kívül kemény alkatrészt tartalmaz, mely alkatrészek a további feldolgozásnál, főleg a vágásnál, pácolásnál, festésnél stb., nagy nehézségeket okoznak, úgy hogy a vázolt hátrányok miatt eddig csak igen nagyértékű cédrusfából lehetett olyan irónokat előállítani, melyek minőségi szempontból minden követelménynek meg- 70 feleltek. Ezen hátrányon a jelen eljárás annyiban segít, hogy megadja annak a le­hetőségét, hogy ne csak a tiszta, kiválo­gatott cédrusfát dolgozzuk fel fáradság nélkül és gyorsan, hanem az eddig ke­vésbbé alkalmasnak bizonyult, halvány színű és fiatal fát is igen nagyértékű kész gyártmányok előállítására használjuk fel és pedig a képzelhető legegyszerűbb, leg­gyorsabb és legtökéletesebb módon. Továbbá olyan cédrusfaválfajok is, me­lyek, keménységük és nagy fajsúlyuk 65 75 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom