82293. lajstromszámú szabadalom • Állatkiszabadítókészülék
_ Megjelent 1934. évi december hó 190-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 82293. SZÁM. — X/e. OSZTÁLY. Állatkiszabadító- készülék. Stettberger Alajos, nyomdász Frankfurt a/O A bejelentés napja: 1920. évi december hó 21-ike. A mezőgazdaságban tudvalevőleg évenként nagymennyiségű állat pusztul el tűzvészek alkalmával, tisztán azáltal, mivel azokat képtelenek az istállóból idejekorán 5 kiszabadítani. Intézkedések tűzoltószerek beszerzésére, valamint az épületeknek nagyobb tűzbiztonsággal való berendezése, nem tudták biztosítani az állatállománynak teljes megmentését tűzvészeknél. 10 Jelen találmány ezen feladatot tökéletesen oldja meg, egyfelől azáltal, hogy tűz esetén az istállóban lekötött állatok egyidejűleg kiszabadíthatok, másfelől pedig azáltal, hogy egyidejűleg az állatokat víz-15 zel permetezi, miáltal csökkenti a tűz erejét és lecsapja a füstöt. A rajzon 1. ábra a készüléknek nézetét, 2. ábra pedig metszetet mutat a zuhanyozó készüléken át nagyobb léptékben. 20 Az (a) vályún (b) csapágyakban eltolhatóan nyugszik a (c) cső, melyen a (b) csapágyon belül (d) lyukak vannak. Ezen (c) cső tömszelence közbeiktatásával vízvezetékhez van kapcsolva, miáltal a (c) 25 csőnek a (b) csapágyakban való eloltásakor a víz a (d) lyukakon át zuhanyszerűen kiáramlik. A (b) csapágy két végén lévő (f, e) tömszelencék megakadályozzák, hogy üzemen kívül a csőből víz kiszivá-30 roghasson. Oldalt a (b) csapágytól könyökalakú (g) lánchorgok vannak a csőre (h) rögzítőcsavarral megerősítve. Ezen (g) könyökhorgok szabad végeikkel két (i) gyűrűs szemen nyúlnak át, melyek ;?5 egyesülve az (a) vályúhoz vannak erősítve. Az (a) vályúkon túl a (c) cső (k) kulisszában folytatódik, mely az (1) istállófalhoz erősített (m) vezetékben hosszirányban elmozoghat, de el nem foroghat. 40 A (k) kulisszakő külső végéhez (n) csavarorsó van erősítve, melynek az (1) istállófalon keresztülnyúló végére a (p) lemeznek támaszkodó és kéziforgattyúként kiképezett (o) csavaranya csavarodik. A (r) láncnak, melynek egyik végé- 45 hez az állat van kötve, másik végén lévő karikáját az (i) szemek közé helyezzük, azután utóbbiakon a (g) könyökhorgot keresztül toljuk és helyzetében a (h) csavar meghúzása által rögzítjük. Tűzvész- 50 kor rácsavarjuk az anyamenetes (o) forgattyút az (n) csavarorsóra és a forgatytyút körülforgatjuk, miáltal az a forgásában megakadályozott (n) csavarorsót a (k) kulisszával és (c) csővel együtt kifelé 55 húzza. Ezen mozgást követik a (g) könyökhorgok és kihúzódnak az (i) szemekből, miáltal a láncok felszabadulnak és az állatok szabaddá válnak. Egyidejűleg kikerülnek a (d) csőlyukak a (b) csapágy- 60 testből és lezuhanyozzák az állatokat, melyek ezáltal megriadnak és a kijáratot felkeresik. A zuhany csökkenti a tűz hevességét és lecsapja a füstöt, miáltal egyfelől megkönnyíti az oltási munkát, másfelől az 65 állatok könnyebben kiszabadulhatnak. -— Közvetlenül az (o) forgattyú mellett rendezhető el a vízvezeték elzárócsapja, mely tűzvész esetén kinyitandó, vagy pedig előnyösen magát a forgattyút oly szekrény- 10 ben őrizzük, mely csak akkor nyitható, illetve belőle a forgattyú csak akkor távolítható el, ha előzőleg a vízcsapot kinyitottuk. Forgattyú helyett a készülék emelőkar- 75 ral is működtethető. Ha az istállóban a vályúk között átjárók vannak, úgy az átjáró által metszett csőrészek megfelelő kengyelalakú csődarabokkal hidalhatok át. 80