82254. lajstromszámú szabadalom • Teschingfegyver felfelé csappantható törzsökzávárzattal

* Megjelent 1934. évi 'lacember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82254. SZÁM. — XlX/a. OSZTÁLY. Teschingfegyver felfelé csappantható törzsökzávárzattal. Deutsche Werke Aktiengesellschaft, cég Berlin. A bejelentés napja: 1921. /évi március hó 24-ike. Elsó'bbsége: a megfelelő német bejelentés alapján: 1 1919. évi szeptember hó 27-ike. A találmány tárgya Teschingfegyver felfelé csappantható törzsökzávárzattal és ebben elrendezett zárszerkezettel, amelynél az ütőszeg a törzsökzávárzatból hátra-5 felé kiáll. Az eddig ismeretes ilyen fegyverekkel szemben a találmány abban áll, hogy a mélyítéssel ellátott zársínen könyök van elrendezve, amelynek vízszintes szára egészen a závárzatkeretig terjed, 10 mi mellett ezen könyökben furat van kiképezve és ez az ütőszeg vastagabb része számára vezeték gyanánt szolgál. A könyök furatából hasíték indul ki, melynek szélessége az ütőszeg vékonyabb részének 15 vastagságával egyenlő. Ezen hasíték mellett az ütőszegnek biztosított helyzetben való megtartására támasztófelület van kiképezve. A találmány értelmében továbbá a kivető a zársín mélyedésében el-20 tólhatóan van ágyazva és a kivetőt helyzetében a csőtok tartja meg. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát tevő fegyver egy kiviteli alakja példaképen vázlatosan van feltüntetve. Az 25 1. ábra a fegyver oldalnézete, a fegyverágy azonban metszetben van ábrázolva. Az ütőszeg megfeszített és biztosított helyzetben van. A 2. ábra a fegyver felülnézete. A 30 3. ábra a fegyver oldalnézete lövésre kész állapotban; az ágy el van hagyva. A 4. ábra a závárzatot nyitott állapotban oldalnézetben szemlélteti. Az 5—7. ábrák egyes részleteket ábrázol-35 nak. Amint az 1. és 2. ábrából látható a záró csappantyú laposvasból való (k) keret gyanánt van kiképezve, amelyben az (i) závárzattörzsök, valamint az ezen átha-40 toló (b) ütőszeg és az utóbbit körülvevő (f) rugó van elhelyezve. A (k) zárócsappantyú a (h) csőtokhoz csuklósan van erősítve. Az (1) cső a (h) tokba torkol, amely az (s) zársínnel szilárdan van összekötve. A (h) csőtok szögletes rúdvasból és az (s) 45 zársín laposvasból készül. Az (s) zársín az ugyancsak laposvasból készült (w) könyököt hordja, amelyben a (w1

) furat van kiképezve. Ezen furat a (b) ütőszeg vastagabb (b1

) részének vezeté- 50 sére szolgál. Ha az ütőszeg (b2

) gombját meghúzzuk (1. ábra), úgy ezáltal az ütőszeg megfeszíthető és a rugalmas (u) elcsattantó rúd (u1

) csapja révén a szokásos módon feszített állapotban tartható 55 (3. ábra). Az (u1

) elcsattantó csap az (u) elcsattantó rúd mellső végének csákozása és a középső rész egyszerű felhajlítása útján készül. A vízszintesen maradó villaalaku (ü2

) ágakat a rajzokon feltüntetett 60 módon meghajlítás útján csapágyak gyanánt képezzük ki, amelyekbe a (z) elcsattantó oldalirányban kiálló (Z2

) csapjait fektetjük. A (z) elcsattantó (z1

) nyúlvánnyal van ellátva, amely az elcsattantó 65 rúdhoz támaszkodik, miáltal a (z) elcsattantó nyugalmi helyzetében marad (1. ára). A (z) elcsattantó ugyancsak laposvasból csákozás és hajlítás útján készül. A (w) könyök (w1

) furatából felfelé hasi- 70 ték ágazik ki, amelynek szélessége az ütőszeg (b1

) része előtt lévő szár vastagságával egyenlő, úgy hogy ha az ütőszeg feszítésénél az ütőszeg vékonyabb részével a hasítékra van beállítva, a (k) zárócsap- 75 pantyú félfelé mozgatható és a závárzat nyitható. (4. ábra). A (w) könyök (w1

) furata fölött (w2

) támasztó felület van kiképezve, amellyel az ütőszeg hátsó (b1

) része az ütőszeg feszítése után kapcsoló- 80