82253. lajstromszámú szabadalom • Nyomólégfék
Megjelent 1934. évi 'lac ember hó 1 -én. MAGYAR KIRÁLYI W3HÍ, SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 82253. SZAM. — V/b. OSZTÁLY. Nyomó légfék. Drolshammer Ivar, mérnök, Haraar. A bejelentési napja: 1920. évi december hó 30-ika. A jelen találmány vasúti személy- és tehervonatokhoz való nyomólég-, illetve nyomókőzegfékekre vonatkozik. Az ismert egy-, két- és háromkamrás 5 fékek nem eredményeznek ideális fékhatásokat és részben rendkívül komplikáltak. Az ismert egykamrás fékek (Westinghause- és Knorr-fékek) egyáltalában nem engedik meg tetszőleges fékhatások beál-0 lítását. A fékhatás elégtelen szabályozhatósága a fékezések gyakori ismétlését igényli és nagyobb nyomólégfogyasztáshoz vezet, melyet főleg hosszú vonatoknál, meredekebb útszakaszokon, stb. nem lehet 5 elég .gyorsan pótolni. Emellett a nyomás a segédlégtartályban, egyik fékezéstől a másikig, mindig jobban és jobban csökken, a fékezőerő kimerül és a mozdonyvezető elveszti hatalmát a vonat felett. 10 Ezért az ilyen fékeknél, meredekebb útszakaszokon, kénytelenek voltak egy második, közvetlen fékszerkezetet alkalmazni. Ismeretes továbbá egy olyan egykamrás fék, mely a következő részekből áll: 1, 15 egy fékhengerből, 2. egy gyorsfékezőszelepből, melynek tokja megfelelő vezérlőcsatornákkal és négy, egymással mereven összekötött vezérlődugattyúval van ellátva, 3. egy a főlégvezetékből táplált és ,0 visszacsapószeleppel ellátott, segédlégtartályból, mely a nyomólevegőt szolgáltatja a fékhenger számára, 4. egy szintén a főlégvezetékből táplált és visszacsapószeleppel ellátott olyan segédlégtartályból, mely 15 folytonosan azonos nyomás alatt áll és arra szolgál, hogy az egyik vezérlődugattyú egyik oldalát folytonosan azonos nyomáson tartsa, hogy akkor, ha ugyanezen vezérlődugattyú másik oldalán a nyomás, :0 mely a főlégvezeték nyomásával megegyezik, a vonatvezető fékezőszelepének megnyitása folytán csökken, túlnyomás keletkezzék, mely a négy vezérlődugattyút eltolja, hogy a fékhengerben a nyomást a főlégvezeték mindenkori nyomásának meg- 45 felelően szabályozza, és végül 5. egy főlégvezetékből. Ezen részek egyesítése, melyek közül a visszacsapószeleppel ellátott, folytonosan azonos nyomású segédlégtartály a fékhatás szabályozása céljából nél- 50 külözhetetlen, szintén nem eredményezett a gyakorlatban használható féket, mert a négy vezérlődugattyú legcsekélyebb tömítetlenségei esetén a fék felmondta a szolgálatot. Ilyen tömítetlenségeket azon- 55 ban a gyakorlatban nem lehetett elkerülni, még bőrkarmantyúk beépítésével sem, mert a bőrkarmantyúk alkalmazása folytán a vezérlődugattyúk súrlódása annyira megnagyobbodott, hogy a vezérlés érzé- 60 ketlenné vált. A legcsekélyebb tömítetlenség, ill. ezen tartály visszacsapószelepének legkisebb beékelődése vagy ferde beállása is azt idézi elő, hogy ezen fék felmondja a szolgálatot, mert ilyenkor nyomás- 65 kiegyenlítődés megy végbe az említett egyetlen dugattyú két oldalán, úgyhogy a négy vezérlődugattyú nem tolódik el. Ismeretes továbbá egy olyan egykamrás fék is, mely a következő részekből áll: 70 1. egy fékhengerből, 2. egy rendkívül bonyolult gyorsfékezőszelepből, mely egész sor alkatrészekből van összetéve, 3. egy segédlégtartályból, melyet egy feszítőrúgóval ellátott dugattyú két kamrára 75 oszt,és 4. egy főlégvezetékből. Ez az egykamrás fék, melynek gyorsfékezőszelepét csak a vezeték és a tartály légnyomása befolyásolja és melynél a segédtartályt egy dugattyú két részre osztja, mely ré- 80
