82241. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés minden oldalról zárt üreges köveknek előállítására

Meg jelent 1934. évi december hó 111-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82241. SZAM. — VII/C. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés minden oldalról zárt üreges köveknek előállítására. „AlJguhst" Patentverwertungsgesellschaft m. b. H. Görlitz. A bejelentés napja: 1921. évi március hó 26-ika. Elsőbbsége: 1919. évi július hó 24-ike. Ismeretes már minden oldalról zárt üreges köveket előállító, folytonos működésű sajtó, melynél a sajtoló szájban forgathatóan ágya­zott mag van. Ezen magnak alakja olyan, •r > hogy forgása közben az általa létesített üregbe agyagtömeget juttat, mely a záró­falat létesíti. Ezen sajtókat ellátták továbbá olyan készülékkel, mely megakadályozta, hogy a kőüregben légüres tér keletkezzék. 10 Ezen készülék abban állott, hogy tövist al­kalmaztak, mely a homlokfalban nyílást lé­tesített, melyen át a levegő az üreg belsejébe juthatott. A légüres teret az összes eddig ismert saj-1") tók hasonló módon kerülik ki, függetlenül at­tól, hogy az üreget a magnak átfordítása, visszahúzása, vagy pedig a sajtolt anyagnak tolattyúk segélyével' való feltorlódása által érik el. Az összes esetekben az üreges kövek 20 homokfalaiba lyukakat kellett létesíteni a levegő bevezetése céljából. Ezen lyukak folytán azonban az eljárás szerint készült kövek csakis belső falazásra használhatók, nem használhatók I azonban 25 akkor, ha sima kőfelületre van szükség, mint pl. tűzfalaknál és külső burkolóköveknél. Jelen találmány elvén a forgómagú és zárt­üregű köveket létesítő sajtók olykép alakít­tatnak át, hogy velük teljesen zártüregű kö­no vek létesíthetők, az eddigi légbevezető nyílá­sok nélkül. • i Jelen eljárással természetesen a fal bel­sejében elhelyezendő kövek is készíthetők, mi különösen akkor előnyös, ha kevéssé kép-Í55 lékeny anyag áll rendelkezésre. A találmány lényege, hogy a létesítendő üregbe a levegőt a sajtolás irányában ott vezetjük be, ahol az üreg keletkezik, vagyis közvetlenül a magnál. A levegőnek ily mó­don való bevezetéséhez főkép azon sajtók 40 alkalmasak, melyeknek forgó magja forgás­közben állandóan a sajtolószájban marad. I A levegőt légkamrákon át vezethetjük az üregbe, mely légkamrák vagy (magában a magban vannak kiképezve, vagy pedig a ma- 45 got ketté osztjuk és a 'két magrész közé kü­lön léghozzávezetőkamrát iktatunk, mely­nek hátrafelé csőszerű toldata van, mi mel­lett a 'kamra lehetőleg keskenyre építendő. Hogy kiégetéskor a fejlődő gázok eltávolod- 50 hassanak, azon célból utólag a sajtolt kövek futófelületein lyukak létesíthetők. 1 A rajzon több példaképpeni kiviteli alakja látható jelen eljárás foganatosítására szol­gáló berendezésnek. Az 1. és 2. ábrák sze-OO rinti kiviteli alaknál a levegő közvetlenül a forgó magon vezettetik az üregbe. Az (a) sajtolószájban ágyazott (b) 1 magnak (1. ábra) nagyjában hengeres alakja van, és csak egyik oldalán van (o) bemélyedése, go mely a zárófal létesítéséhez szükséges agyag­mennyiséget magával ragadja. A mag maga üreges és két vagy több (d, e) (2. ábra) részből áll, melyek pl. csavarkötéssel erősít­tetnek össze, A (d) rész levehető, mikor is a 35 két magrésznek belseje könnyen tisztítható. Az egyik (e) magrész a forgatható (c) ten­gelyhez van erősítve, melyen át a levegő be­lép. A levegő az (f) nyíláson át közvetlenül a keletkező üregbe lép ki. 7 0 A 3., 4. ábrák szerinti kiviteli alaknál a levegőt külön (1) léghozzávezetőcső juttatja a (g) légkamrába, mely a kétrészű magnak (b') és (b") részei között van elrendezve. Ez esetben a (c) tengely tömör és keresz- 75 tül halad a légkamrán. A levegő ivagy az (i) nyílásokon, vagy pedig résen át lép ki a lég­kamrából. Mindkét kiviteli alaknál a levegőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom