82228. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tüzelőanyagok, különösen lignitek, ill. más egyéb porrá omló tüzelőanyagok eltüzelésére

Meg jelent 1934. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 82228. SZAM. — II/c. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés tüzelőanyagok, különösen lignitek, ill. más egyéb, porrá omlós tüzelőanyagok eltüzelésére. Gábos Gyula mérnök Budapesten. j A bejelentési napja: 1921. évi december hó 17-ifee. Tüzelőeljárások és berendezések alkalmazhatási körét tudvalevőleg mindig az a legrosszabb tüzelőanyag szabja meg, amelyhez még gazdaságosan felhasznál-5 hatjuk azokat. Ily szempontból jelen találmány tárgyára nézve a lignitek és más egyéb, porrá omlós tüzelőanyagok mértékadók. Ezeknek két rossz főtulajdonságuk van: először is tömeges, sűrű, összeálló 10 porrá omlanak szét, ami eltömi a rostély eleven felületét és elfojtja a huzatot, másodszor pedig gyulladási hőfokuk igen közel esik égési hőfokukhoz, úgyhogy ha égőrétegük, pl. rárakáskor, kissé lehűl, 15 akkor a friss tüzelőanyag nem gyullad meg többé egykönnyen. Az ilyen tüzelőanyagokat hozzájuk illő tüzelés híján eddig mellőzni kellett. Ha ugyanis közönséges rostélyokkal próbál-20 koztak, akkor az égőréteget folytonosan igazgatni, kezelni kellett, de amit az állandó beavatkozás árán nyernünk lehetett volna, azt az emiatt úgyszólván folyton nyílt tüzelőajtón beáramló hideg le-25 vegő lerontotta. Ha pedig légaláfúvást alkalmaztak, akár magában, akár pedig természetes huzattal vegyesen, akkor meg a rostélyra nehezedő porrétegnek az eddig szokásos fujtatómódokon való áttörése 30 oly rengeteg gőzfogyasztással, ill. nyomólégfogyasztással járt, hogy ez a teljes tüzelési eredményt csaknem egészben felemésztette. Jelen találmánynak az a célja, hogy 35 ezen hátrányokat kiküszöbölje. A találmány vegyes tüzelésből indul ki, ahol tehát hamuáthullajtóajtó rostély és aláfúvással támogatott léghuzam van és eljárási rendszerének alapvető részében 40 lényegileg abban áll, hogy a fúvóközeget a rostély légoldalának közvetlen közelében expanzióerejüknek teljével bíró nyomósugarakban fújtatjuk be a tűztérbe, mi mellett a fújtatósugarakat a rostélysíkhoz képest rézsútosakká irányítjuk és egy- 45 mástól oly távoleső közökbe osztjuk szét, hogy azok rendjei között a fújtatott mezőkkel egyező fújtatásmentes mezők váltakoznak a rostélysíkban. Ezen tüzelőrendszer előnyei kézenfek- 60 vők. Míg az eddigi, * általában véve gőzaláfúvásos tüzeléseknél szükségképpen arra igyekeztek, hogy minél több gőzsugár minél több levegővel keveredve hatoljon a tűztérbe, addig a jelen eljárás oly 55 szabályokat nyújt, amik a fújtatósugarak számát lemérsékelik s ezen a réven a nyomóközegfogyasztást jelentékenyen csökkentik, egyszersmind pedig a rendelkezésünkre álló nyomóerőt a légszíváson 60 túlmenőleg is tüzeléstechnikailag teljes mértékben hasznosítják s a tüzelési hatásfokot ezáltal is jelentékenyen megnövelik. A találmány a leírt eljárás foganatosítására szolgáló berendezéseket is nyújt. 65 Ezeket az idetartozó vázlatos rajzok nyomán írjuk le közelebbről, amik a berendezések kiviteli példáit azok jellemző részleteiben tüntetik fel. Az 1. ábra egy tüzelőberendezés hosszmet- 70 szete, a 2. ábra ugyanennek alaprajza, helyenkint eltávolítottaknak gondolt rostélypálcákkal, a 3. ábra ugyanennek keresztmetszete, a 75 4. és 5. ábra körtolattyúk keresztmetszetei, a 6. és 7. ábra sorjában az előbbeni kettőhöz tartozó elülnézet. Mindenütt (1) a tüzelőajtó, (2) küszöb- 80