82208. lajstromszámú szabadalom • Falburkolás

Megjelent 1934. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 82208. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Falburkolás. Balog Béla, mérnök, Budapesten. A bejelentés napja: 1921. évi augusztus hó 25-ike. A találmány tárgya falburkolás, melynél a fayence-, keramit- vagy efféle burkolólapok a falra szögeztetnek. A találmány lényege az, hogy a lapokat rögzítő 5 jzögek a lapok illesztő hézagai között el vannak palástolva, úgyhogy a falburkolás teljesen egységes, megszakítás nélküli képet nyújt. Eddigelé a fayencelapokat cement-10 habarcs segélyével a falra ragasztották. Ezen megerősítési móddal szemben a jelen találmány előnye, hogy a lapok felerősítéséhez nem kell habarcs, hanem csupán szög. Ez a felerősítési mód tehát teteme-15 sen olcsóbb és lehetővé teszi a falburkolólapoknak sérülés nélküli leszerelését, valamint újbóli felhasználását. Emellett a lapok feltétlen biztonsággal vannak rögzítve a kályhák és fűtőtestek mögött is, 20 ahol a lapok a kötőanyag lesülése folytán eddigelé gyakran lehullottak. A találmány tárgyának célszerű kiviteli alakjánál a szögek a lemezek hátsó-és oldalfalai között kiképezett, a hátsó 25 oldalhoz képest ferde irányú lyukakon mennek keresztül, míg a szögfejek a szomszédos lapok oldalfalain levő mélyedésekben foglalnak helyet, úgyhogy nemcsak a szögfejek, hanem a szögszárak is teljesen 30 el vannak palástolva. A találmány tárgyának további kiviteli alakjánál a lapok hátsó oldalain az oldalfalak felé haladó kivágások vannak elrendezve, melyek az oldalfalak vájataiban 35 /égződnek. A szögek ezekben a kivágásokban foglalnak helyet és a szögfejek az oldalfalak vájataiban kapaszkodnak meg. A mellékelt rajz a találmány tárgyának két példaképpeni foganatosítási alakját 40 szemlélteti. Az 1. ábra burkolólapokkal borított falrészletet tüntet fel, a 2—4. ábrák a találmány szerint kikér pezett falburkolólapnak hátsó, elől- és oldalnézetei, az 45 5—7. ábrák egy másik kiviteli alaknak azonos nézeteit szemléltetik, a 8. ábra négy burkolólap (a) csomópontjának nagyobb léptékű rajza, mely a lapok hátsó felületeit és a szögnek a lapok 50 közötti elhelyezkedését szemlélteti, a 9. és 10. ábrák két egymással szomszédos lap furatait, illetve vájatát tüntetik fel axonometrikus ábrázolásban. Az 1. ábra mutatja, hogy a rögzítő- 55 szervek el vannak palástolva és a falburkolás egységes képét nem zavarják. A 2—4. ábrák szerinti foganatosítási alaknál, pl. a burkolólapok két szembenfekvő, a gyakorlatban azonban célszerűen 60 két egymás mellett fekvő oldalfalán, pl. két-két, a lap hátsó oldala felé rézsútosan haladó (2) fúrat van kiképezve, mely fúratokon (3) szögek vannak átdugva (8. ábra), még pedig úgy, hogy (4) fejeik az 65 (1) lemez oldalfalához simulnak (9 ábra fent). A (4) szögfejek felvételére a szomszédos lemez hátsó oldalán (10. ábra) (5) kivágások vannak kiképezve, melyekbe a (4) szögfejek illeszkednek és ilymódon a 70 lemezek közötti hézagokban elpalástolva foglalnak helyet. A (2) furatok vagy hornyok rézsútossága kb. 45 fokot tesz ki. A furatoknak ezen hatása egyrészt az (1) lemezek feltétlen felfekvését biztosítja és 75 másrészt lehetővé teszi a szögek könnyű beverését és eltávolítását. Az 5—7. ábrákban szemléltetett foganatosítási alaknál az (1) lemezeknek két, célszerűen szomszédos oldalfala, pl. két 80 helyen, szintúgy a lemezek hátsó oldalá-