82198. lajstromszámú szabadalom • Javítás melegvízfűtéses keltetőgépeken vagy mesterséges csibenevelő anyákon

megoldás szerint a (3) fűtőtest egyik hosszoldalával párhuzamos (50) válasz­fallal, a fűtőtest egyik hosszoldalán végig­vonuló csatorna van elkerítve, melyet a 5 vízszintes (51) válaszfal oszt magassági irányban két részre úgy, hogy két, a fűtő­test egész hosszára terjedő (20) és (25) csatorna keletkezik. A (3) fűtőtest üregét az (50) válaszfalra merőleges, ill. a fütő-10 test rövidebb oldalával párhuzamos (52 és 53) rekeszfalak osztják fel nagyobb számú (22, ill. 23) rekeszre, melyek egész hosszuk mentén közvetlenül érintkeznek egymással. Az (53) rekeszafalak az (50) 15 válaszfalból kiindulólag végigvonulnak a (3) fűtőtest egész szélességén, míg az (52) rekeszfalak valamivel rövidebbek úgy, hogy két-két szomszédos (22 és 23) rekesz között az (54) átömlőnyílásst hagy-20 ják szabadon. A (22) rekeszek az (50) válaszfal felső felében alkalmazott (21) nyílásokon át a felső (20) csatornával a (23) rekeszek pedig az (50) válaszfal alsó felében alkalmazott (24) nyílásokon át az 25 alsó (25 ) csatornával közlekednek. A (4) melegvízkazán felső részével ösz­szekötött (5) csőtoldat a (20) csatorna egyik végéhez csatlakozik, míg a (25) csatorna végén alkalmazott (6) csőtoldat 30 az (56) cső útján a (4) melegvizkazán alsó részével van összekötve. Az (5) és (6) csőtoldatok elhelyezése olyan, hogy az (5) csőtoldathoz legközelebb éső (22) re­kesszel szomszédos (23) rekeszt a (25) 35 csatornával összekötő (24) nyílás a leg­távolabb esik a (6) csőtoldattól. A (4) melegvízkazán felső részéből a melegvíz az (5) csőtoldaton át lép a (20) elosztócsatornába, amelyből az (50) vá-40 laszfalban levő (21) nyílásokon át a 3. ábrában teljes vonallal rajzolt nyilak irá­nyában lép minden második fűtőrekeszbe, vagyis a (22) rekeszekbe és ezekben végig halad a (3) fűtőtest egész szélességén, 45 hogy az (54) nyílásokon át a (22) reke­szekkel szomszédos (23) rekeszekbe lépve, ezeken végighaladván, ismét vissza­térjen az (50) válaszfalhoz és ennek (24) nyílás? in át a (25) kivezetőcsatornába ke-50 rül. Innen a melegét leadott víz a (6) cső­toldaton át távozik és az (56) csövön ke­resztül a (4) melegvízkazán legmélyebb pontján kerül vissza a kazánba. A (22 és 23) rekeszekben a beömlő legmelegebb víz 55 a távozó leghidegebb vízzel a vékony le­mezből álló rekeszfalakon át közvetlenül érintkezik úgy, hogy a hőkicserélődés igen tökéletes. Azon körülmény folytán, hogy minden egyes (22, 23) rekeszpárnak az (5) beömlő- és (6) kivezető csőtoldattól t> való össztávolsága egyenlő, az összes (22, 23) rekeszpárokon át egyenlő vízmennyi­ség áramlik keresztül. Mindezek folytán a hőelosztás a (3) fűtőtest egész felületén gyakorlatilag teljesen egyenletes. 65 A szellőzőlevegő alul, a tojóstartótál­cák alatt, a keltetőszekrény közepén al­kalmazott (55) nyíláson át vezettetik be a keltetőkészülékbe és a szekrény tetején, a (3) fűtőtest közepét áttörő (57) kürtőn 70 távozik. A szellőzőlevegő (55) beömlőnyí­lása fölött a vízszintes és majdnem a keltetőszekrény oldalaiig érő (16) te­relőlemez van alkalmazva úgy, hogy a be­ömlő hideg levegőnek a meleg terelőlemez 75 alsó felületén végig kell vonulnia, mielőtt ezen lemez széleit megkerülvén, a tojás­tartótálcák alá jutna. Az ilyként előmele­gített levegő a lyukgatott tojástartótál­cákon levő flanellrétegen átszűrődvén, 80 kerül csak a tojásokhoz. Az ösmert keltetőgépeknél a levegő ned­vesítése úgy történik, hogy vagy a készü­lék belsejében helyeztek el egy vízzel telt edényt, vagy pedig, ha a készüléket kívül- 85 ről beáramló meleg levegővel fűtik, a me­leg levegőt bevezető csatornába helyezték el valamilyen nedvesítő eszközt. Mindkét esetben megtörténhetik az, hogy a levegő teljesen telíttetik nedvességgel és így be- 90 következhetik az is, hogy az ilyként ned­vességgel telített levegő a készülék alsóbb rétegeiben, ahol a tojások vannak, lehűl és víz csapódik le a tojásokra. A találmány szerint ezen hátrányt el- 95 kerüljük azáltal, hogy a nedvesítőkészülé­ket a készülékbe áramló szellőzőlevegő út­jának leghidegebb pontján helyezzük el, miáltal a levegő kevesebb vizet vehet csak fel, mint amennyi a készülék belsejében íoc uralkodó bármely hőmérséklet mellett a levegő telítésére szükséges úgy, hogy a készülékben levő levegő sohasem lehet vízzel telítve és nem is következhetik be a nedvesség lecsapódása. l( 5 A rajz 1. és 2. ábrája szerint a (14) nedvesítőkészülék a keltetőszekrény fene­kén alkalmazott (55) légbeömlőnyílás alatt van elhelyezve úgy, hogy a kívülről beáramló hideg levegőnek a nedvesítő- t készüléken kell átáramolnia, mielőtt a keltetőszekrénybe lépne. A nedvesítőkészülék a rajz szerinti megoldásnál a 6. és 7. ábrában látható (26) edényből áll, mely a keltetőszekrény 115 fenekén levő (55) nyíláshoz csatlakozik és a fenék közelében alkalmazott (28) nyílá­son át közlekedik a (27) töltőcsészével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom