82183. lajstromszámú szabadalom • Gőzkazán

— s — tésre szolgáló vezetékek is láthatók. A gőzszábályozó az (a) tokban van elhe­lyezve és a (b) süveggel van lefedve. Az (a) tok a (d) keresztfallal két (e) és (f) 5> kamrára van osztva, melyek közül az utóbbi a (g) fedéllel van elzárva. E fede­len a (h) kenő berendezés van elhelyezve. Az (e) kamra összeköttetésbe hozható a (c) kamrával, mely az (i) kamrán át, a 10 felső (f) kamrával áll összeköttetésben. A gőz a (T) gőzdómból, az (1) csövön át, az alsó (e) kamrába áramlik, melyből az (n) szelep zárásával és az (m) szelep nyitásával, a (k) csövön át, az egyik (O) 15 túlhevítőbe jut. E túlhevítőből azután a gőz, az (o) összekötő vezetéken át, a má­sodik (O) túlhevítőbe áramlik, onnan pe­dig, a (p) összekötő vezetéken át, a (c) térbe, az (i) csatornán át, az (f) kamrába 20 és innen, a gőzszabályozón, és a (q) össze­kötő vezetéken át, a gőzgéphengerekbe. Ha nedves gőzzel akarunk dolgozni, az (m) szelepet elzárjuk, az (n) szelepet pedig megnyitjuk, mikor is a gőz az (e) kamrá-25 ból, az (i) csatornán, az (f) kamrán és a (q) összekötő vezetéken át, a gép henge­reibe áramlik. A gőzszabályozót, ismert módon, a mozdonyvezető, az (r) rudazat segélyével működteti. 30 Bár a gőzszabályozónak a füstszekrény­ben való elhelyezése, önmagában véve, célszerűnek mutatkozik, ez elrendezés mégis ama hátránnyal bír, hogy a füst­szekrényt e célra át kell építeni, a ké-35 ményt el kell tolni stb., mimellett még a gőzszabályozó maga nehezen is hozzáfér­hető. Ezért, a találmány szerint, előnyös­nek tartjuk, hogy a gőzszabályozót nem a füstszekrényben, hanem a kazánon helyez-40 zük el, amint ezt a 9—13. ábrák mutatják. A 9., 10. és 11. ábrák szerint a gőzszabá­lyozó egy süveggel lefedett külön tokban van elhelyezve, mely (y) szigetelő réteggel el van szigetelve. A gőz a kazánból, az (s) 45 háromnyílású szelepen és az (u) csövön át áramlik a túlhevítőbe, melyből azután a (v) csövön és a (t) háromnyílású szele­pen át a gőzszabályozóhoz jut, ahonnan a (q) csövön át, a gép hengereihez vezet-50 tetik. Könnyen belátható, hogy a gőzsza­bályozó, a kazánon, egy süveggel lefedett külön tokba való beépítése folytán, rend­kívül könnyen hozzáférhető és azonkívül a meglévő mozdonykazánok átépítésére 55 sincs ekkor szükség. Természetes, hogy a gőzszabályozó, amint ez a 12. ábrán látható, a meglévő gőzdómon is felépíthető, mikor is a henge­rekhez vezető (q) gőzcső célszerűen a (w) köpennyel van lefedve, mely a gőz hőfo- 60 kának csökkenését méggátolja. Éppígy lehet a gőzszabályozónak a 13. ábrán fel­tüntetett elrendezését is választani, mely­nél a gőzszabályozó tokja a füstszekrény­nyel az (x) fal segélyével van összekötve, 65 úgyhogy a gőzszabályozót a füstszekrény­ben lévő füstgázok melegíthetik. Minden esetben a (t), illetőleg az (s) háromnyílásű szelepek megfelelő működ­tetésével a túlhevítőt ki-, illetőleg bekap- 70 csolni lehet, úgyhogy tetszés szerint, ned­ves, vagy túlhevített gőzzel haladhatunk. Szabadalmi igények: 1. Gőzkazán, azáltal jellemezve, hogy a tüzelő teret a füstkamrával összekötő 75 egy, vagy több lángcsőben túlhevítők vannak elhelyezve, melyek a tüzelő tér közelébe nyúlnak és melyeken füstcsö­vek mennek keresztül, mimellett mind­egyik túlhevítő a hozzátartozó láng- 80 . csőben alátéteken nyugszik, úgyhogy a lángcső és a túlhevítő köpenye közt gyűrűalakú hézag keletkezik, melyen füstgázok áramolhatnak keresztül, hogy úgy a túlhevítőt kívülről, mint a 85 kazánban lévő vizet is felmelegítsék. 2. Az 1. pontban igényelt gőzkazán foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a túlhevítőket magukban foglaló lángcsövek végei, a tüzelő tér és a füst- 90 kamra falaira gyakorolt nyomás kikü­szöbölése céljából, hullámalakúan van­nak kiképezve. 3. Az 1. és 2. pontokban igényelt gőz­kazán foganatosítási alakja, azáltal 95 jellemezve, hogy a füstcsövek a túl­hevítők homloklapjaiba, hidrogén-, acetilén-, vagy más hasonló gáz segít­ségül vételével, összehegesztéssel van­nak beerősítve. 100 4. Az 1—3. pontokban igényelt gőzkazán foganatosítási alakja, azáltal jelle­mezve, hogy a túlhevítőnek a tüzelő tér felé eső homloklapja üreges szekrény­nyel van befedve, melyen gőz, levegő, 105 fáradt gőz, vagy, közvetlenül a túl­hevítőből, túlhevített gőz áramlik ke­resztül, hogy a túlhevítő homloklap­ját a füstgázok magas hőfokának be­folyása ellenében megvédje. 110 5. Az 1—4. pontokban igényelt gőzkazán foganatosítási alakja, azáltal jelle­mezve, hogy a túlhevítő belsejében, a füstcsövekkel koncentrikusan, csövek vannak elrendezve, melyeken a túl- 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom