82160. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves kazán
A 12. ábrán feltüntetett foganatosítási példánál végül (101) jelöli a kazánfalazat mellső és (102) annak hátsó falát, (103) a tűzhelyet, mely Roney-féle rostélytáp-5 lálószerkezettel bír, azonban a tűzhely láncrostélyos vagy más alkalmas kivitelű rostélytáplálószerkezettel is lehet felszerelve. (104, 105 és 106) keresztben futó gőz- és vízdobokat jelölnek, melyek egy-10 mással párhuzamosan vannak elrendezve és a (107) iszapdobbal (108, 109) és (110) vízcsőcsoportok segélyével vannak összekötve, mi mellett a csövek úgy vannak meggörbítve, hogy a csőfalakba sugár-15 irányban nyúlnak be. (111) gőz- (112) és (113) pedig vízcirkuláció-csöveket jelölnek. A (112') és (113') tűzálló téglaburkolatok az égéstermékeknek e csövek fölé jutását meggátolni vannak hivatva. A 20 (106) hátsó gőz- és vízdobba egy tápcső nyúlik be, a (105') főgőzkivezetőcső pedig a középső dob felső részén van elhelyezve. A mellső és a középső vízcsőcsoport közti térben egy (114) gőztúlhevítő lehet el-25 rendezve. A rajzon feltüntetett tűzhely egy (115) begyújtó boltozattal és egy (116) lánghídfallal bír. Utóbbitól egy függélyes (117) fal nyúlik felfelé, a mellső vízcső-30 csoport csöveinek első soráig és a kazánfalazat egyik oldalfalától a másikig. A (117) fal felső végétől egy (118) terelőlap nyúlik az első vízcsőcsoport felső vége felé, mely az égéstermékeket arra kény-35 szeríti, hogy a mellső csőcsoport csövei közé azok felső végén áramoljanak, azután lefelé haladjanak e csőcsoport csövei mentén, a (118) terelőlap és a (117) függélyes fal hátsó oldalára. A középső víz-40 csőcsoport csövei két (119) és (120) terelőlapot tartanak. Végül egy (121) terelőlap nyúlik a hátsó (106) gőz. és vízdobtól lefelé, e csőcsoport alsó része közelébe. A (121) telelőlap a (110) csőcsoport hátsó 45 oldalán van elhelyezve, úgyhogy az utolsó huzamban, a szükséghez képest, egy vagy két csősor van az égéstermékek hatásának kitéve. Az égéstermékek a nyilakkal jelzett irányban haladnak át a kazánon. 50 A „dob" vagy iszapdob" kifejezés alatt, mely utóbbit a kazán alsó dobjának megnevezésére használtuk vagy egyetlen dobot, vagy több, egymással összekötött dobot vagy vízkamrákat kívánunk érteni, míg 55 a „terelőlap", „terelőszerkezet" vagy „terelőelem" kifejezéssel bármilyen alakú terelőberendezést kívánunk megjelölni akár részben vagy teljesen a csövek tartják azokat, mint a feltüntetett és ismertetett példákban, akár nem. 60 A csövek egyenesek vagy hajlítottak lehetnek; a gőz- és vízdobok vagy az iszapdobok száma változhat. Épígy két vagy több vízcsőcsoport is használható és általában számos más változtatás is esz- 65 közölhető, anélkül, hogy a találmány keretét ezzel túllépnők. Szabadalmi igények: 1. Vízcsöves kazán, mely az égéstermékek által sorjában érintett keresztkazánok- 70 kai (dobokkal) és több vízcsőcsoporttal bír, azáltal jellemezve, hogy a mellső vízcsőcsoport csövei ferdén előre nyúlnak, hogy a kazánfalazat mellső fala és egy, a mellső vízcsőcso- 75 port csöveinek hosszirányában haladó, az égéstermékek elterelésére szolgáló lap (terelőlap) közt, boltozattal, vagy effélékkel meg nem szakított, lényegileg háromszögalakú elégető kamrát al- 80 kossanak. 2. Az 1. pontban igényelt gőzkazán foganatosítási alakja, mely elől elégető kamrával, alul pedig iszapkazánnal (dobbal), továbbá ezen dobból felfelé 85 nyúló vízcsőcsoportokkal bir, azáltal jellemezve, hogy ezen vízcsőcsoportok közül a legeiül lévő közvetlenül az elégetőkamra mögött van elhelyezve és a kazánfalazat mellső falával az el- 90 gető kamrát alkotja, ezen mellső vízcsőcsoport csövei előtt pedig az iszapdobtól felfelé nyúló terelőlap van elrendezve, mely az elégető kamra hátsó falát alkotja, míg ezen terelőlap mö- 95 gött váltakozva lefelé és felfelé nyúló további terelőlapok vannak elrendezve, melyek az égéstermékeknek az említett mellső vízcsőcsoport mögött lévő többi vízcsőcsoport csövei mentén 100 való vezetésére szolgálnak. 3. Az 1. pontban igényelt gőzkazán foganatosítási alakja, mely keresztbenfutc felső, gőz- és vízdobokkal és alsó, iszapdobbal és az előbbieket az utób- 105 bival összekötő több vízcsőcsoporttal bir, mi mellett utóbbiak közül a mellsőnek csövei felfelé és előre nyúlnak, hogy a kazánfalazat mellső falával az elégető kamrát képezzék, jellemezve 110 egy terelőlap által, mely a mellső vízcsőcsoport csövei előtt, a csövek hoszszában felfelé a csövek alsó végétől majdnem azok felső végéig nyúlik és
