82150. lajstromszámú szabadalom • Takarékkályha

Meeielent 1935. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI <$ SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 82150. SZÁM. — il/b. OSZTÁLY. Xakarékkályha. Eckiiiayer István gyáros Budapest. A bejelentés napja: 1921. évi január hó 7-ike. A háború évei után bekövetkezett általános szénínség az eddigelé használatos kályhák legnagyobb részének üzemen kívül helyezését vonta maga után. Egyrészt 5 a kapható szénfajták, igen sok, különleges, magasabb kalória tartalmú fűtőanyag alkalmazására szerkesztett kályhában nem tüzelhetők el, másrészt egyes kályhatypusok p. o. a koksz-üzemre szer-10 kesztett vaskályhák a koksznak majdnem teljes hiánya miatt nem használhatók. Mivel pedig a rendelkezésre álló hazai szenek nemcsak kis kaloriatartalommal bírnak hanem ezenkívül nagyon csekély mennyi.5 ségben állanak rendelkezésre, a legmeszszebbmenő takarékosságra vagyunk utalva. Ennélfogva közelfekvő gondolat volt, egy oly kályhát szerkeszteni, amely azonkívül, hogy egyszerű és így könnyen elő-20 állítható és beszerezhető, a rendelkezésre álló gyenge minőségű fűtőanyag lehetőleg jó hatásfok melletti eltüzelésére alkalmas. Az eddigelé általában használatos kályhák, különösen pedig azon vaskályhák, 25 amelyeket a mostani szénínséges időkben kisegítésképen alkalmaznak, igen sok hátránnyal bírnak. A jobb kivitelű u. n. töltő vaskályhák valamennyien egy henger vagy hasáb alakú öntött vasbetéttel 30 készülnek, kettős falúak, amely két fal közötti légköpeny, mint rossz hővezető a jó melegátadást megakadályozza. A betétes szerkezet következtében a kályha előállítása nehézkes és drága. Ezenkívül miután 35 a kályha tisztán vasból áll a tűz kialvása után teste néhány perc alatt teljesen kihűl, léghuzata pedig rendesen akkora, hogy a melegnek egy tekintélyes része az égéstermékekkel a kürtőn át távozik. A 40 fent elmondottak fokozattabb mértékben állanak a betéti nélküli egyszerű kis vaskályhákra. A felsorolt hátrányokat a találmány tárgyát képező szerkezetnél azáltal küszöböltem ki, hogy a kályhát vaspléhből, de 45 betét nélkül szerkesztettem, miáltal a szigetelő légköpeny elesik és a fejlődött hő az aránylag vékony 1.5—2 mm vastagságú pléhfalon át közvetlenül a környezetnek adódik át. A hőátadást fokoztam azáltal, 50 hogy a rostály fölött aránylag magas lángteret képeztem ki, és annak megakadályozására, hogy a forró égési termékek ne távozzanak rövid úton a kürtőbe, a lángtér felső részét közvetlenül a kilépési 55 nyílás előtt egy lyukasztott lemezzel zártam le. Ezen lyukasztott lemezzel az égéstermékek útjába egy oly akadályt iktattunk be, amely azok áramlási sebességét csökkenti, minek következtében a gázok 60 lehűlése fokozottabb mértékben történik. Az égéstermékek lehűlését, tehát a jó hőátadást még tovább fokozza egy a kályhára alkalmazott toldat, amely lényegileg egy aránylag nagy keresztmetszetű csa- 65 tornából áll, amelyen a füstgázok átáramolva sebességük ismét lecsökkenik és így azok lehűlésére hosszabb időt nyerünk. A kályhának egy metszetét és négy 70 részletrajzát az 1—5. ábrák tüntetik fel. Az 1. ábra a kályha keresztmetszetét szemlélteti. (1) a kályha vaspléh teste, (2) a fenéklemez, (3) a hamuláda ajtaja, (4) a rostély, (5) a rostélyt körülvevő és 75 a hamuládát a tűztértől elválasztó vaspléhlemez. Ezen lemez felső oldalán a rostély körül chamottetéglából vagy más hasonló anyagból készült lerézselt oldalú (6) falazat nyugszik. Négyzet keresztmet- 80 szetű kályhánál ez a falazat könnyű-módon állítható elő, négy darab téglából. A normális méretű téglákat trapéz keresztmetszetűre faragjuk, azáltal, hogy az (1)