82109. lajstromszámú szabadalom • Vasuti fényjelzők tilos záródását közvetlen fényhatás folytán jelző berendezés

Megjelent 1935. évi január ho

2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 82109. SZÁM. — V/a/2. OSZTÁLY. Vasúti fényjelzők tilos záródását közvetlen fényhatás folytán jelző berendezés. Mihály Dénes IV. é. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1918. évi október hó 16-ika. Jelen találmány tárgya, — szemben az eddig {használatos, mechanikailag működtetett elektromos biztonsági elrendezésekkel, — oly jelzőberendezés, mely a vasúti fényjelzők 5 tökéletes tilos záródását közvetlen fényhatás folytán jelzi. A vasúti fényjelzők gyakran kedvezőtlen elhelyezése, máskor a rossz időjárás nagyon nehézzé teszi az illetékes közeg számára an-10 nak ellenőrzését, hogy a tilosra állított jelző karja tényleg tilos álláson van-e, illetve, hogy valamely külső behatás miatt nincs-e hibás zárás, mely esetben a vörös üveg nem fedi teljesen a jelzőlámpát s a kisugárzó fe-15 hér fény |a mozdonyvezetőt tévedésbe ejti és szerencsétlenségnek lesz okozója. Emiatt jelenleg is használatos, mint biztonsági elrendezés, oly elektromos kontaktus, mely a jelzőkar legalsó elhelyezkedésénél záródva, 20 jelzést ad az őrnek. Az ily elrendezés mellett azonban Ínég mindig lehetséges, hogy a kontaktus közé került fémrészek nedvesség, lazultság miatt előbb is zárnak, semmint a jelzőkar tiloson állana. Lehetséges ezenkívül 95 az is, hogy a „Tilos"-t jelentő vörös üveg eltörik, vagy kiesik, ami (éjszaka feltétlenül tévedésre adna okot. Az alábbiakban vázolt elrendezés mindkét esetben jelzi az őrnek, hogy ;a tényleges tilos záródás nem állott be. 30 A mellékelt ábrának ezen elrendezés egyik kiviteli fomáját ábrázolják. A (J) jelzőlámpa előtt mozgó (V) vörös üveg a legalsó részén a 2. ábra szerint festékkel, vagy fémbetéttel (előidézett átlátszat-35 lan folttal bír, mely helyes zárás esetén a vele szemben elhelyezett (F) fénymentes tokozatba zárt (S) szélén cellát (vagy más fényérzékeny objektum .— korom-cella, szelén-elem, stb.) éjjel a lámpa fénye elől, nappal pedig az (N) ferde tükörről visszaverődő 40 fénysugarak elől eltakarja, mely esetben, — a fényérzékeny cella sötétben lévén — óriási ellenállásképen szerepel a (TI) elektr. telep és a (P) polarizált relée által alkotott áramkörben. E polarizált relée a teleppel együtt 45 az őrházban van és olyan a belállítása, hogy a permanens mágneses hatás a (k) karocskát a (C) kontaktus csavartól elszakítva tartja mindaddig, amíg az (R) paralizáló csévét áram nem futja át, mely a pólus per- 50 manens hatásával ellenkező értelmű szakítást idézve elő, ennek vonzó hatását lerontja. A (C) /kontaktus csavarnál a (T2) telep és a (D) jelzőlámpa (vagy bármely más jelző készülék: csengő, jelzőzászló, stb.) áram- 55 köre van megszakítva s így a jelző nem működik. Ha a jelzőkar „Szabad"-ra állíttatik, a vörös üveg (s-vel az (A) fol) nem áll a lámpa, illetve nappal az (N) tükörről visszavert napfény útjába, melyek így az (S) 60 szelén cellára vetítődnek. Ez esetben a cella elektromos ellenállása csökken, a (P) polar. relé (R) csévéjét áram futja át, a (K) rugalmas karocska elugrik és zárja a (T) telep áramkörét, mire a (D) jelzőlámpa világítani 65 kezd és világít mindaddig, míg a jelző tilosra állítva, legalsó helyzetébe vissza nem tért. Ugyanígy működésbe jön a szerkezet, ha a lámpa homlokzatát bármely oknál fogva vörös üveg nem takarja, mert üyenkor a cella 70 maga is mindenkor megvilágíttatik. Ugyanekkor egy második szelén cella és egy harmadik áramkör alkalmazásával i kombinálható a berendezés azzal, hogy a második szelén cella a lámpa folytonos fémhatásának ki- 75 téve, nyitva tart egy áramkört, melyet a