82102. lajstromszámú szabadalom • Készülék a 77256 sz. szabadalomban védett csőegyenesítő eljárásnak ágyúcsöveken vagy hasonlókon való alkalmazására

Megjelent 1935. évi január ho 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 82102. SZAM. — XlX/b. OSZTÁLY. Készülék a 77256. számú szabadalomban védett csőegyenesítőeljárásnak ágyú­csöveken vagy hasonlókon való alkalmazására. Dr. Marcuse Adolf tanár, Berlin-Charlottenburgban. Pótszabadalom a 77256. számú szabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja: 1917. évi július hó 11-ike. Elsőbbsége: 1916. évi június hö 6-ika. i i A 77256. számú törzsszabadalomban védett eljárás kézi lövőfegyvercsöveknek és hasonlóknak, valamint csekély kaliberű lövegcsöveknek kiegyenesítésére használ-5 ható. Az eljárás értelmében a cső furatá­nak az egyenestől való esetleges eltérését önkollimáció segélyével optikai ellenőrzés alapján állapítjuk meg és azután mechani­kailag megszüntetjük. 10 Világos, hogy nehéz lövegeknél, ame­lyeknek 30 km és még nagyobb lőtávol­ságra is biztosan kell lőniök, az egyenes­től való igen csekély eltérés még sokkal károsabb, mint kézi fegyvereknél, vagy 15 hasonlóknál, amelyeknél a teljes találóbiz­tosságot gyakorlatilag az említett távol­ságnak kb. csupán huszadrészére igénylik. Ezenkívül a nehéz tüzérségi lövedékek magas ára a találóbiztonság fokozását 20 rendkívül szükségessé teszi. Ennek felismerésére alapítva a talál­mány tárgya oly készülék, amely az ön­kollimációs optikai ellenőrzés alkalmazá­sát nagyobb lövegcsöveken és hasonló 25 bővebb csöveken, pl. mozsarak csövein, torpedó-kilövő-csöveken stb. is megengedi. Közepes kalibereknél a törzsszabadalom szerinti készüléket talán még lehetne al­kalmazni, azon változtatással, hogy a túl 30 nehéz tömör henger helyett üreges hen­gert alkalmazunk. Igen nagy kalibereknél azonban, amelyek rendesen a leghosszabb csövekkel is járnak és amelyek számára tehát az ellenőrzés a legfontosabb, még az 35 üreges henger is túl nehéz és nehezen ke­zelhető volna. A találmány szerint ezen esetben a henger helyett a csőben szán­szerűen csúszó, a kaliberhez illeszkedő és három felülettel felfekvő, mozgási irá­nyára merőleges, beállítható síktükörrel 40 felszerelt hengerrészt használunk. A mel­lékelt rajzban a találmány tárgya a löveg csövébe szerelve vázlatosan van feltün­tetve még pedig az 1. ábrában függőleges hosszmetszetben, 45 2. ábrában pedig keresztmetszetben, amelyből a síktükörnek a csőben való el­rendezése is kitűnik. A (k, 1) optikai berendezéssel felsze­relt (a) távcső a köralakú (b) tárcsa kö- 50 zepén fekszik, amely vagy, amint ezt a rajz mutatja a megvizsgálandó (c) csőbe van beillesztve, vagy pedig a cső külső falára szerelhető, erre boruló karimák se­gélyével vagy más módon olyként, hogy 55 minden esetben megfelelő beigazítás után a távcső optikai tengelye összessék a löveg csövének mértani tengelyével. Mivel a törzsszabadalomban leírt elrendezéshez hasonlóan a vezetőhenger egész alapját 60 takaró tükör túl nagy átmérőjű volna, úgy a távcső látómezejének is rendkívül nagynak kellene lennie, hogy a kis távol­ságban fekvő tükröt is teljesen befogadja. Ebben azonban bizonyos nehézség rejlik 65 és az ily nagy, pontos sík tükrök rendkívül költségesek is, minél fogva a találmány szerint a sík tükör nem fedi a henger tel­jes alapfelületét, hanem ennek csupán egy kisebb, természetesen pontosan centrális 70 felületét. Eltekintve a költségek csökken­tésétől, ezáltal kisebb látómezejű távcsö­vek használata válik lehetővé. A rajzban ezen berendezés a másik, már röviden

Next

/
Oldalképek
Tartalom