82097. lajstromszámú szabadalom • Kőolajelgázosító készülék fűtési célokra

__ Megjelent 1935. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82097. SZAM. — II/h. OSZTÁLY. Kőolaj elgázosító készülék fűtési célokra. Knöpfler Albert pékmester, Kolozsvár (Cluj). ; A bejelentés napja: 1922. évi február hó 27-ike. Jelen találmány tárgyát kőolaj elgázo­sító készülék fűtési célokra képezi. A ta­lálmány lényegét a mellékelt rajzok tün­tetik fel, ahol az 5 1. ábra a készülék hosszmetszete, 2. ábra a készülék elülmetszete az olaj­tartány nélkül, 3. ábra a készülék vízszintes metszete az 1. ábra A—B vonala szerint, 10 4. ábra az elgázosító gőzszelep részlet­rajzban, hosszanti metszetben. Jelen készülékben a gáz előállítása kő­olajból magasnyomású gőzzel történik, mely gáznak a hozzá keverődő levegőn 15 kívül az elgázosításra szolgáló gőz is al­kotó részét képezi. A fejlesztett gáz nyomban fűtési célokra használtatik fel, főleg pék- és cukrászkemencék hevítésére, de más üzemben is célszerűen használ-20 ható, amennyiben nagy kalóriájú korom­mentes lángot ad és jelentékenyen gazda­ságosabb bármely tüzelési rendszernél. A készülék lényegében áll az (1) fekvő gőzfejlesztőből, leszerelhető (7) fenékkel, 25 melynek szerelvényei (19) manometer, (32) vízállásmutató, (17) rugós bizton­sági szelep, (10) külső, (13) belső gőzve­zeték, az előbbi (6) elgázosító szeleppel, ez utóbbi pedig (13) tányérral, mely lehe-30 tőleg száraz gőz elvezetését célozza. A gőzfejlesztő felett van a (2) víztartány és (4) olajtartány. A víztartányon (19x) feszmérő, (5) kézi tápszivattyú és (40) csavarral zárt töltőnyílás látható, a gőz-35 fejlesztővel pedig (38) szelep és (11) cső­vezeték útján kapcsolatos, mely utóbbi a víztérbe nyúló apró, lefelé irányuló fura­tokkal ellátott (8) meghosszabbítással bír, mely a tápvizet vékony sugarakba el-40 osztva engedi be a kazánba. A (4) olajtartánnyal (15) szelep útján összefüggő olajvezeték egy helyt meg van szakítva; a megszakításnál a (10) gőz­vezetékre forrasztott (12) csésze van be­iktatva, úgyhogy az olaj a felső (16) cső- 45 szakasztól elébb ebbe a felfogó csészébe folyik, annak lefolyása tehát látható és ellenőrizhető. Az olajtartány pedig füget­lenítve van és bármikor szerszám igénybe­vétele nélkül levehető és feltehető. 50 Az alsó (16x) csőszakasz megszakítás! vége (12) csészébe torkol, a másik vége pedig (6) gőzszelep (18) kifúvókúpjához van erősítve; hogy pedig az olajkiömlés közel történjék a gőzkiömléshez, a kifúvó- 55 kúp a kiáramlási nyílás fölött az olaj­vezeték végének befogadására alkalmas hornyolattal bír. Az olaj a (12) csészében és (16x) csőszakaszban előmelegszik, mely csőszakasz ezen cél érdekében oly- 60 módon is szerelhető, hogy az a (10) gőz­vezetékkel egész hosszában érintkezzen. Az olajtartány egy (14) szűrővel is el van látva. Közvetlen az (1) gőzfejlesztő alatt 65 van a (3) gázfejlesztőkamra, melyben a fejlesztett gáz nyomban meg is gyullad, nyújtván a gőzfejlesztéshez szükséges meleget is. A gázfejlesztőkamra (35) mellső nyílásán a gőz és levegő beve- 70 zetése törénik, míg a hátsó (36) nyí­láson a láng a nyíl irányában tör utat; (37) oldalfuratok szintén légbevezetők­ként szolgálnak és megfelelő tolattyúk­kal esetleg szabályozhatókká is tehetők. 75 A 4. ábrán részletezett (6) elgázosító, vagy gőzszelep annyiban különbözik a rendes gőzszelepektől, hogy az oldalelága­zásai a rendesnél hosszabbra vannak ki­képezve, melyek egyikén levehető módon 80 egy szűk kiáramlási nyílással ellátott (18) kifúvókúp, a másikon a tömítőszervek

Next

/
Oldalképek
Tartalom