82070. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőanyagbrikett előállításárta lignitből

Megjelent 1935. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 82070. SZÁM. — íl/a. OSZTÁLY. Eljárás tüzelőanyag brikett előállítására lignitből. Tarján Andor igazgató, Budapestén. A bejelentés napja: 1921. évi március hó 29-ike. A jelen korban a tüzelőanyag-hiánynak az iparra és a gazdasági életre gyakorolt bénító hatása a lignitnek (fás barnaszénnek) jelentőségét rendkívül nagy mérték-5 ben emelte. Ezen célból lignittelepeket lázas tevékenységgel tárnak fel. Minthogy azonban a lignitnek egyrészt kalorikus értéke csekély, másrészt pedig gyér összetartósága következtében igen könnyen 10 szétmálik, úgy ipari tüzeléseknél, mint a háztartásban csupán másodsorban jön tekintetbe. Ezen hátrányok megszüntetésére, azaz ugyanazon térfogatban egy nagyobb kalo-15 rikus értékű tüzelőanyag előállítására, valamint a külső mechanikai behatásoknak kellően ellentálló darabosság 'biztosítására a lignitet brikettezték. Az ezirányban ismeretessé vált munkamódozatok azonban 20 gyakorlati szempontból nem szolgáltattak kifogástalan briketteket. Régóta ismeretes ugyanis azon eljárás, mely szerint a lignitet vízzel jól összekeverték és az így kapott kásaszerű anyagot hydraulikus 25 sajtókban téglákká sajtolták. Az ily téglák azonban a sajtolást követő szárítás alatt megrepedeznek, miáltal szilárdságuk lényegesen csőkken, úgyhogy szállítás alkalmával újból könnyen szétmálla-30 nak. Azon kötőanyagok, melyek ezen hátrányt megszüntetnék és melyek a kőszénbrikett-gyártásban alkalmazást találnak, mint pl. kőszénkátrány, az ebből nyert szurok, lágyszurok, keményítőcsiríz, 35 dextrin, chlormagnesium stb. a lignitbrikettezésnél már azért sem jöhetnek tekintetbe, mert a lignit kis kalorikus értéke és ezen kötőanyagok magas beszerzési költsége a brikettezést egyáltalán 40 nem tennék gazdaságossá. Jelen találmány ; tárgyát oly eljárás alkotja, melynek segélyével az említett hátrányoktól mentes lignitbrikettet igen gazdaságos módon állíthatunk elő és pedig azáltal, hogy kötőanyag gyanánt me- 45 szet alkalmazunk. A brikettek előállításánál akként járunk el, hogy a szétmállott vagy erőművi úton felaprított lignitet kokszdarával vagy pernyével és mésszel jól összekeverjük és a kapott homogén 50 masszát magában véve ismert téglasajtoló berendezés segélyével téglákká sajtoljuk. Ezáltal oly lignittéglákat kapunk, melyek kellő szilárdsággal bírnak, úgyhogy 'szállításnál darabokra való szét- 55 esésének veszélye nem forog fenn. A keverési arányt célszerűen akként választjuk meg, hogy a brikett 80 s. r. lignitből, 10 s. r. mészből és 10 s. r. pernyéből vagy kokszdarából áll. 60 Az előállított tüzelőanyag-brikett előnye, hogy a sajtolás következtében ugyanazon térfogatban lényegesen nagyobb kalorikus értéket halmozunk fel, az alkalmazott kötőanyag révén pedig a 65 szállíthatóságot, beraktározhatóságot és az adagolást kedvezővé tesszük. Szabadalmi igény: Eljárás tüzelőanyag-brikett előállítására lignitből, jellemezve azáltal, hogy kb. 70 80 s. r. lignitet és kb. 10 s. r. pernyét vagy kokszdarát kb. 10 s. r. mésszel jól összekeverünk és az így nyert homogén masszát önmagában ismert sajtolóberendezés segélyével téglákká 75 sajtoljuk. Stádium nyomda, Budapest.