82068. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék öblös lemezrészeknek húzás útján való előállítására

és amelynek felülete pontosan megfelel az előállítandó lemezrész külső alakjának, a szerszám lefejtödési hosszával megegyező minimális hosszúsággal kell bírnia. A leg-B több esetben elegendő, ha a két szerszám közül mindig csak az egyik, nevezetesen a domború rész ' fekszik fel teljesen a meg­munkálandó lemezre, míg a homorú résznek nem kell a lemez pontos alakját felölelni, 10 hanem elegendő, ha oly üreggel van ellátva, amelybe a domború rész a rajta lévő lemez­zel együtt behatol. A lemeztábla széleit vagy köröskörül, vagy csak részben tartjuk fogva felillesztett feszítő- vagy tartószerkezet se-15 gélyével. Az 1. és 2. ábrákon, amelyek egy csónak külső falán egyik felére vonatkozó előállítást szemléltetik, (a)-val a húzószerszám van je­lölve; (b) (c)-vel oly görbefelület van je-20 lölve, mely pontosan a belső csónakfél lefej­tődésének felel meg. Az (a) szerszám a (dl tengely körül forgatható, mely abban az esetben, ha a haladó mozgást az ellenforma végzi, mindkét oldalon helytálló (a rajzon fel 25 nem tüntetett) csapágyakba van ágyazva. Az (e) ellenformának vagy oly felületet ad­hatunk, mely az (előállítandó lemez külső alakjának pontosan megfelel, vagy pedig azt a rajzon feltüntetett módon oly test gyanánt 30 képezhetjük ki, mely a húzandó lemez felfe­szítéséíe szolgáló oldalfelületek között (f) üreggel van ellátva, amelybe a húzószer­számnak domború része behatolni képes, (g)­vel az a keret jván megjelölve, mely a (h) 35 lemezt az ellenforma felfeszítő felületein le­fogja. A húzás előtt a (h) lemez a 2. ábrán sza­kadozott vonallal jelzett egyenes helyzetet foglalja el. A (g) keret a lemezt csak any-40 nyira szorítja le az (e) ellenforma felfekvési felületeire, hogy a lemez a megmunkálás al­kalmával a (g) feszítőkeret alól fokozatosan behúzódik anélkül, hogy a lemeznek „felágas­kodása" vagy ráncosodása következnék be. 45 Ha már most az (e) ellenformát a felfeszí­tett, (h) lemezzel együtt azi (a) húzószerszám alatt, amelynek csapágyai mozdulatlanok, vízszintes irányban átvezetjük, akkor a húzó­szerszám a maga (d) tengelye körül elforog. 50 Ekkor a (b, c) felület a (h) lemezen le­gördül vagy lefejtődik és a lemezt az (e) ellenformába benyomja. Emellett a lemez a (g) keret alól bizonyos mértékig kihuzatik. A lemez kiálló széleit, amelyek nem tartoz-55 nak a tulajdonképeni kívánt lemezrészhez, az üreges formából való kiemelés után levágjuk. Az (a) húzószerszámot függélyes irányban ' utánállíthatóan is berendezhetjük oly célból, hogy igen mély formák esetén egymásután több munkafolyamatot foganatosíthassunk. 60 A 2. ábrába kiegészítésképen, az egyik csónakfélhez csatlakozóan, eredményvona­lakkal be van rajzolva a másik csónkfél is. Mint a leírt munkafolyamatból látható, nem szükséges, hogy a munkadarab szimmet- 65 rikus alakú legyen, vagyis egyik részében mélyebben lehet alakítva, mint másik részén, a munkadarabnak nem kell továbbá min­denütt azonos szélességűnek lennie, hanem a szélesség változó is lehet és végül csúcsban 70 végződhetik, stb. Nem okvetlenül szükséges az sem, hogy a megmunkálandó lemez a hú­zás lelőtt a feszítőkeret alatt vízszintes, egyenes síkban feküdjék, hanem rézsútos helyzetet is elfoglalhat és már előgörbítésen 75 is részesíthető, amint az pl. a 3. és 4. ábrák szerinti gépkocsiszekrény — hátfal előállí­tásával kapcsolatban látható, ahol is a 3. ábra szakadozott vonalakkal szemlélteti az előgörbített lemezt. Itt egyúttal oly esetről 80 van szó, amelyben az (i) lellenformának kell domborúnak, a húzószerszámnak pedig ho­morúnak lennie, miért is itt az ellenforma a munkadarab alakját teljes, megszakítatlan felület gyanánt öleli fel, míg a húzószer- 85 szám a két (1) és (m) részből áll, amely­nek (n, o) illetve (p, ,'q)-val jelölt lefejtő­dési felületei vannak (3. ábra). A behelye­zett (j) lemez már a húzószerszám tengely­irányára merőlegesen előhajlításban részesült 90 (3. ábra) és a húzás előtt a 4. ábrán szaka­dozott vonallal jelzett helyzetet foglalja el. (k)-val a feszítőgerendák vannak jelölve, amelyeknek az 1. és 2. ábrák szerinti (g) fe­szítőkerethez hasonlóan az a feladata, hogy a 95 lemezt kétoldalt lefogják és annak ágaskodá­sát, illetve ráncosodását meggátolják. Ha az ellenformát vízszintesen hosszirányban etol­juk, akkor a két (1) és (m) szerszámnak le­fejtődési felületei kényszermozgásúan legör- 100 dűlnek, amikor is a lemez a feszítőgerendák alól részben kihúzódik és a kétoldalt lévő éles sarokba benyomódik. Ezáltal a lemez a keresztmetszet közepén lévő kiemelkedő rész fölé is húzódik és a formához simul akkor is, 105 ha az (1) és (m) részek/közöt szabad tér van. Ha oly lemezrész állítandó elő, amelynél az öblösödést kiemelkedő rész szakítja meg, mint az 5. ábra esetén, akkor azon a helyen, amelyen a különben homorú ellenformának 110 domborúnak kell lennie, megfelelő (r) ellen­támaszról kell gondoskodni. Az ily alakoknak lefejtését az egyéb esetekhez hasonló módon visszük át a húzószerszámokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom