82067. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kolloidális fémek és fémvegyület előállítására

— 2 — A hulladéklúg redukáló hatását emellett a szükségnek megfelelően emulziókollidhatással köthetjük össze, amennyiben pl. kolloidális fémek vagy fémoxidvegyületek 5 előállításánál fémsók oldatait szulfitcellulózahulladéklúggal kezejük és emellett a felszabaduló savat alkali vagy alkaliföldek hozzáadása útján lekötjük. Ezáltal igen gazdaságos módon kaphatjuk meg a rezet, 10 ezüstöt, higanyt, arzént stb. akár mint elemeket, akár mint vegyületeket kolloidáis alakban és így rendkívül értékes és igen sokoldalúan alkalmazható készítményekhez juthatunk. 15 Ha találmány szerinti eljárással kolloidális fémeket vagy fémoxidvegyületeket akarunk előállítani, akor a fémsók oldatait előnyösen alkali hozzáadása mellett kellő mennyiségű szulfitcellulózahulladéklúggal 20 a kívánt reakciófok eléréséig hevítjük és a képződött gelt ezután bármilyen módszerrel kicsapjuk. Ha viszont bármüyen más, vízben oldhatatlan vegyületnek, pl. az alkaliföldek szulfidjainak, szulfátjainak stb. 25 előállításáról van szó, akkor úgy járhatunk el, hogy az illető anyagot szulfitcellulózahulladéklúgnak megfelelően hígított oldatában csapjuk ki, ahol is mint új és sajátos kiemelendő az, hogy a szulfitcellu-30 lózahulladéklúg az ilyen kicsapást úgy savanyú, mint alkalikus oldatban lehetővé teszi, amely tulajdonság minden más védőkolloidnál hiányzik. így pl. a báriumszulfátot báriumoldatból szulfitcellulóza-35 hulladéklúgban kénsawal kicsaphatjuk anélkül, hogy a hulladéklúg szilárd alkatrészei is kiválnának. A képződött kolloid csak nagyobb sómennyiség vagy alkohol hozzáadására válik ki pelyhek alakjában. 40 Ügy is járhatunk el, hogy a fémek, illetve metalloidok Ulető vízben oldhatatlan vegyületeiből, vagy magukból a fémekből, illetve metalloidokból indulunk ki és ezen anyagokat lehetőleg finom elosz-45 tásban a cellulózagyártás hulladéklúgjaival, különösen szulfitcellulózahulladéklúggal igen bensően átdolgozzuk, mindaddig, amíg a kolloidális vagy csaknem kolloidális alakba való átalakulás eléretett. Ezál-50 tal a fémsók stb. oldatain átmenő kerülőutat kiküszöböljük és az alkaliákkal vagy más módon történő kicsapást megtakarítjuk. Ezen folyamatot célszerűen egyidejű melegítéssel, nyomás alkalmazásával vagy 55 anélkül visszük keresztül, ami által a stabüizálást igen lényeges mértékben gyorsítjuk. A mindenkori célnak megfelelően az eljárás igen sokféleképen módosítható, ígyi pl. higanyt huzamosabb ideig tartó benső összedörzsöléssel, rézoxidot vagy 60 rézhidroxidot rövid ideig tartó melegítés és keverés útján csak félig kolloidális alakra hozhatjuk, olyképen, hogy vízben bizonyos ideig szuszpendálva maradó készítményeket kapunk, melyek növényi 65 vagy állati élősdiek elpusztítása végett könnyen permetezhetők, de huzamosabb ideig tartó melegítéssel, miközben egyidejűleg a hulladéklúgok redukáló hatását is kihasználhatjuk, sőt esetleg alkali 70 hozzáadása által fokozhatjuk, kolloidális oxidulhoz vagy fémhez is juthatunk. Ezen eljárással hasonló módon, egyszerűen és gazdaságosan kaphatjuk meg kolloidális alakban a legkülönbözőbb elemek, pl. hi- 75 gany, ezüst, cerium, arzén stb. oxidjait vagy szulfidjait is. Az eljárás mindkét foganatosítási alakjánál úgy szulfidcellulózahulladéklúg, mint nátroncellulózahulladéklúg kerülhet alkal- 80 mazásra és pedig akár nyers, akár tisztított állapotban. Különösen gyógyászati célokra való felhasználás esetében a hulladéklúgot mésztől, vastól, szabad savtól stb. meg kell szabadítani, mire azt ismert 85 módon vákuumban besűrítjük. Ezen készítmények alkalmazási tere rendkívül nagy és a készítmények mindenütt tekintetbe jöhetnek, ahol már eddig is az ülető kündulási anyagokat hasz- 90 nálták, így pl. a gyógyászatban, állatgyógyászatban, kozmetikában, növényvédelemhez, cserzéshez, fa, szövetek telítéséhez stb. A találmány értelmében előállított kol- 95 loidális anyagok úgy önmagukban, mint °laj-, gyanta- vagy más szerves emulziókkal vagy cellulózahulladéklúgokkal kapcsolatban alkalmazhatók. Az eljárásnál a célnak megfelelő hozagok, pl. más - redu- 100 káló anyagok, kolloidok, töltőanyagok stb. szintén alkalmazásra kerülhetnek. Ha az ilyen készítményeket növényvédszerekként akarjuk használni és pedig a rézszulfátos mészléhez stb. hasonlóan permetezhető ol- 105 datok alakjában, akkor a növényekhez való tapadás fokozására és a vízben való oldhatóság1

csökkentésére hozagokként célszerűen voluminozus szervetlen anyagok jönnek tekintetbe, pl. aluminiumhid- 110 rát, gipsz, bariumkarbonát, mész stb. vagy ezek keverékei. Ezen' anyagokat a szőlőtermelésnél mutatkozó élősdiek elpusztítására rézszulfáttal kapcsolatban már régóta sokféle alakban használják. A leírt 115 kolloidális anyagoknak rendkívül nagy fungicid hatása folytán, mely a fémsók hatását lényegesen felülmúlja, bizonyos