82065. lajstromszámú szabadalom • Fedémszerkezet

__ Megjelent 1935. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 82065. SZÁM. — VItl/a. OSZTÁLY. Födémszerkezet. Jancsics Nándor főgépész és Jancsics Henrik gépész, Budapesten. A bejelentés napja: 1921. évi április hó 27-ike. A találmány célja lehetőleg olcsó építőanypgokból, kevés költséggel és gyorsan létesíthető, de mindamellett igen szilárd födémszerkezetet létesíteni, amely elsősor-5 ban nem nagy terjedelmű lakott helyiségek (főként szükséglakások) valamint gyári vagy üzemhelyiségek építésére van szánva. Lényegét tekintve a találmány, tár-10 gya kombinátióját képezi a vasbetonszerkezetnek idomkövekkel, még pedig olykép, hogy ezek az idomkövek csakis legnagyobb szilárdságuk irányában, vagyis nyomásra legyenek igénybe véve, 15 s ilykép az anyag szilárdsága a lehető legjobban és leggazdaságosabban hasznosíttassék, tehát anélkül, hogy fölös anyagot lennénk kénytelenek felhasználni, ami által a szerkezet csak hiábavalóan, sőt ká-20 rosan terheltetnék. Ezt azáltal érjük el, hogy a födémet boltozatszerűen képezzük ki, de csak éppen annyira, hogy főcélunkat vele elérjük, anélkül, hogy a létrejövő mennyezet 25 felülete a modern lakásainkban megszokott sík felülettől észrevehetően eltérne. A szerkezet létrehozására irányuló eljárás rendkívül egyszerű; olyan idomköveket alkalmazunk, amelyeknek hossz-30 iránya, oldalfelületei vájatokkal vannak ellátva, de egyébkent egészen normálisak és célszerűen üregesek. Az egysorban fekvő, csekély ívelésű boltozat szerint kirakott idomköveket aztán az oldalvája-85 tokba helyezett, cementhabarcsba ágyazott vasbetétek által kötjük össze egymással; ezáltal azonban egyben a szomszédos sorok idomkövei is összekapcsoltatnak, úgyhogy szilárdan összefüggő ele-40 mekből álló monolíth-szerű födémlemezt kapunk, amelynek alsó felülete csak igen csekély, szemmel észre sem vehető mértékben homorú, s amely ilykép merevtartó gyanánt működvén, oldalirányú nyomást még sem gyakorol a tartófalakra, ame-. 45 lyeken felfekszik. A mellékelt rajz 1. ábrája a födémet képező idomtéglák egy teljes sorát mutatja, behúzott vasbetéttel, amint azok a tartófalakon he- 50 lyet figlaJnak; a 2. ábra az (alkalmazott idomtéglát elölnézetben, a 3. ábra oldalnézetben, ill. hosszmetszetben, a 55 4. ábra pedig alulnézetben tünteti fel. Miként látható, az (1) idomtéglák hosszirányban vannak egymásután lapos ívben összerakva. Az ív emelkedése mindössze 15 mm. folyóméterenként, úgyhogy 60 pl. 5 méteres nyílásnál a középső tégla legnagyobb emelkedése, azaz a vízszintes fölötti magassága 35.5 mm., ami oly csekély, hogy a mennyezet alulról nézve síknak látszik. 65 Az egymásután következő idomtéglák mármost a homlokfelületeiken alkalmazott habarcsrétegen kívül az oldalfelületeiken elrendezett (2) vájatok révén köttetnek össze egymásspl, amennyiben ezek- 70 ben a vájatokban helyezzük el cementhabarcsban ágyazva a (3) vasbetétet, amely ez esetben szalagalakú vaspánt, amely mindkét végén lehorgonyzás céljából (4) keresztvasakkal van ellátva, ame- 75 lyek az (5) tartófalakba beeresztetnek. Minthogy a szomszédos sor téglái (amelyek célszerűen kötésben rendezendők el) ugyanolyan (2) vájatokkal vannak ellátva, 80 két-két téglasor között egy-egy zárt üreg