82062. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék ózon előállítására

__ Megjelent 1935. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 82062. SZAM. — VH/i. OSZTÁLY. Eljárás és készülék ózon előállítására. Goedicke Richárd, mérnök Berlin-Schönebergben. A bejelentés napja: 1921. évi májas hó 14-ike. Ózon előállítására ajánlottak már olyan készülékeket, melyek gyűrű, vagy csőalakú, központosán egymásba fekvő elektródákkal vannak felszerelve, mimellett az ózonizá-5 landó levegő a két elektróda közti gyűrűs téren vezettetik keresztül, úgyhogy az itt létesülő elektromos kisülés hatása alatt ózon keletkezik. Mivel azonban az ózon könnyen bomló test, különösen magasabb hőmérsék-10 letnel ismét elbomlik, ezért szükséges a készüléket, illetve ennek elektródáit hűteni. Ezideig ez leginkább hűtő folyadékok segélyével történt; egy gyakorlatilag még keresztül nem vitt javaslat szerint az egymásba tolt 15 fémcsövekből kiképezett elektródák oly levegő által hűtendők, mely az ózonizálandó levegőtől függetlenül a fémcsöveken kívül és belül vezettetik. A találmány már most annak felismerésén 20 alapszik, hogy ily rendszerű, hűtőlevegővel dolgozó ózonizátornál az ózonkitermelés lényegesen növelhető, nevezetesen közelítőleg megkettőztethető, azáltal, hogy a hűtőlevegöt is felhasználjuk ózon előállítására. Erre 25 azonban fémcsövekből álló elektródák nem alkalmasak, mivel az ionizáló sugarakat nem engedik át. (Ionizáló sugarak alatt az ionizáló hatást képező ismert sugárzás értendő, mely li kátóda és az anóda között létrejön, 30 ha azokat az áramkörbe kapcsoljuk.) Ezt figyelembe véve a találmány olyan elektródákat alkalmaz, melyek magában véve ismeretes módon fémdrót spirálisból, vagy dróthálóból állnak, melyek üvegcsőre vannak föl-35 csévélve, vagy más módon felerősítve. Hyen elektródák használata mellett nemcsak az elektródák közti gyűrűalakú térben, melyet eddig kizárólag használtak az ózon előállításara, hanem a belső elektróda belsejében levő térben és különösen a külső elektródát kö- 40 rülvevő gyűrűalakú térben is képződik ózon, úgyhogy a mindkét téren átáramló hűtőlevegő igen jelentős ózon mennyiséget visz magával. A találmány egyik része tehát azon eljá- 45 rásban áll, hogy ily léghűtésű elektródákkal felszerelt készülék segélyével nemcsak az ózonizálás céljából elektródák közé vezetett levegőt, hanem a hűtőlevegőt is ózonizáljuk. Hogy különösen a találmány szerint épült 50 nagyobb készülékeknél az elektromos áram szükségletét csökkentsük egy második, a továbbiakban leírt kiviteli alaknál az ózonizált levegő a készüléken át körfutást végez. Ha a levegőt ózonizálás céljából mint fen- 55 tebb jeleztetett, a készüléken csupán átengedjük áramlani, hogy azután egy alkalmazási helyhez vezessük, úgy az előállított ózon egyszeri hatás után elvész. Ezen hátrányt elkerülendő, a találmány GO második kiviteli alakja szerint az ózonizált levegő a készülékben a megtisztítandó folyadékkal összekevertetik és ezután a keverék a belső elektróda belső üreges terén átvezettetik, miáltal az elektróda hűttetik. Egy ezen 55 térhez csatlakozó tartányban az ózonizált levegő elválik a megtisztított folyadéktól és ismét beszívatik a készülékbe, hol újból ózonizáltatik. Ezáltal a folyadékhoz keverendő levegő 70 először nagyobb ózontartalmat nyer, melynek viszont sokkal energikusabb tisztító hatás a következménye, továbbá az elektromos áramszükséglet csökken, mivel nem szükséges a levegőt oly energikusan ózonizálni, 75 mert ugyanazon levegőmennyiségnek az ózonizátoron való ismételt áthaladásánál a levegő állandóan a lehető legnagyobb mérték-