82037. lajstromszámú szabadalom • Megszakítószerkezet rázóvályúk számára

Megjelent 1935. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82037. SZAM. — V/d/3. OSZTÁLY. Meghajtó szerkezet rázóvályuk számára. Klerner Hugó mérnök, Gelsenkirchen-ben. A bejelentés napja: 1919. évi március hó 28-ika. A találmány rázóvályuk számára való meghajtó szerkezetre vonatkozik. A rázóvályuk mozgatására szolgáló, eddigelé ismeretes, kétoldalasan ható hajtoszerkezet-5 nek és gépeknek az a hátránya, hogy a bányaiizem nyersesége folytán a dugatytyúrudak számára való tömitőszelencék igen gyorsan kikopnak. Ezáltal nagy nyomólégveszteségek lépnek fel és a munka -10 teljesítmény is csökken. A találmány lényege az, hogy egy kétdugattyús motornak két dugattyúja két kívül fekvő vonórúd és két kereszttartó segélyével olymódon van a csusztatóval 15 összekötve, hogy a nyomóközeggel működtetett dugattyú váltakozva mozgatják a csusztatót, amikor is a másik, nem működtetett dugattyú tovavitetik. Ezáltal tömitőszelencék alkalmazása ki 20 van küszöbölve (1—5. ábra). A meghajtó szerkezet szabad vagy kényszermozgású vezérléssel látható el. Ekkor pl. vagy két bütyökkel vagy más ütközővel ellátott, egyetlen dugattyúrudat 25 rendezünk el, vagy pedig két dugattyút alkalmazunk, melyeknek mindegyike a vezérlés számára egy-egy bütyi kvp1

vagy más r ütközővel van ellátva. liymódon a kényszermozgású vezérlésű kéldugaty-30 tyús gép egyszerűsítését érjük cl (2. és 3. ábra). A nyomóközeggel váltakozva működtetett munkadugattyús szerkezet olymódon is módosítható, hogy a hengeren kívül 35 fekvő vezetőrudak útján egymással összekötött munkadugattyúk közül az egyiket állandóan nyomólevegő hatása alatt tartjuk és a másik munkadugattyút a rákapcsolt rázóvályunak csak előre vagy hálra-40 felé mozgásánál tesszük ki a nyomóközeg hatásának (4. ábra). Ezen kétdugattyús munkagépek hossza igen nagy, miért is a bányaüzem számára igen kényelmetlenek. Ezt a hátrányt azáltal küszöböljük ki, hogy az egyik mun- 45 kadugattyú, a hozzátartozó hengerrel vagy anélkül, a másik dugattyúba van beépítve és hogy a két dugattyú ismert rudazat útján van egymással összekötve. Ezáltal rövid és ellenállóképes gépet ka- 50 punk (5. ábra). Az 1. ábrában metszetben szemléltetett foganatosítási alaknál a (3), illetve (4) dugattyúk az (1) és (2) hengereken mozognak. A nyomólevegő az (5; csatornán 55 át a (3) dugattyú, a (6) vagy (7) csatornán át pedig a (4) dugattyú mögé áramlik. A (8) vonórudak (melytk egyike a könnyebb áttekinthetőség kedvéért a rajzban nincs szemléltetve, a két (9) kereszt- 60 tartó segélyével köti össze a (3) és (4) dugattyúkat. A (10) helyeken történik a két dugattyú egymástól való távolságának beállítása, oly célból, hogy pl a (11) helyen az ismert löketbeállítás lehetővé vál- 65 jék. A berendezés működési módja a következő: A nyomólevegő a (6) vagy (7) csatornán át áramlik a (4) dugattyú mögé és 70 azt jobbra hajtja, mi mellett a (3) dugattyú és a (8) kereszttartókhoz kapcsolt rázóvályu tovavitetik, míg az átvezérlés meg i nem történt. Ekkor a fáradt nyomólevegő a (4) dugattyú mögül a szabadba 75 lép és új nyomóíevegő áramlik a (3) dugattyú mögé, mely ennek következtében balra mozog. Emellett a (4) dugattyút és a vályút ismét visszaviszi, míg az újbóli átvezérlés meg nem történt. Ekkor a (3) 80 dugattyú fáradt nyomölevegőie szintén kiáramlik. Nyomólevegőnek a (4) dugaty-