82036. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kerekeknek műkőből való készítésére

Megjelent 1935. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 82036. SZÁM. — XX/a. OSZTÁLY. Eljárás kerekeknek műkőből való készítésére. Dr. Katona Fülöp mérnök Budapesten. A bejelentés napja: 1922. évi március hó 16-ika. Kisebb kerekeket igen előnyösen lehet sajtolás útján műkőből készíteni. Előnyük a fából vagy vasból készített kerekekkel szemben nagy tartósság mellett olcsósá-5 gukból áll. Sajtolásuk mindig lapjukra fektetve történik. Az eljárásnak legfontosabb részét a keréknek repedés és törés elleni biztosítása képezi, amit többféle módon 10 lehet elérni. Legcélravezetőbb a következő eljárás. Egy teljesen zárt abroncsot, melynek átmérője megegyezik a sajtolandó keréknek az átmérőjével, még a sajtolás előtt ellő helyezünk a sajtónak üregébe úgy, hogy az a köralakú üregnek legkülsőbb szélét foglalja el. A sajtó üregét most már megtöltjük a műkőmasszával és a sajtolást végre-20 hajtjuk, minek folytán a massza az abroncs által körülzárt üregbe szorul. Ha már most az így összesajtolt kereket az abronccsal együtt a sajtóból kivesszük, az összesajtolt massza belülről ki-25 felé nyomást gyakorol az abroncsra, mely nyomásnak az abroncs ellen fog állani és a masszát annyira összetartani, hogy az most már kellő megkeményedés után kívülről jövő ütéseknek vagy más erőbeha-30 tásoknak sikeresen ellen fog állani anélkül, hogy megrepedne, természetesen addig a határig, ameddig az abroncsnak húzó szilárdsága még ellenállani képes. Ha az abroncsot a sajtóba való elhelye-35 zése előtt felhevítjük, úgy összeszorítóképessége még jobban növekedik, mert kihűlés után az abroncs Összehúzódik. Ha a kereket nem kell nagy ellenállóképességgel szerkeszteni, mint pl. játék-40 áruk kerekeit, úgy repedés elleni biztosítást nem abronccsal végezzük, hanem úgy, hogy vékony vashuzalokat vagy vasszalagokat helyezünk el a sajtó üregébe olyformán, hogy a sajtolás után ezek a vasbetétek a massza belsejében helyezked- 45 nek el és a masszával minden oldalról körül vannak véve. A vasbetétek elhelyezkedése különféle módon történhetik. Lehet köralakú párhuzamosan a kerék kerületével, lehet spi- 50 rálisalakú és lehet sugárirányú is. Lehet végre a vasbetéteket úgy is elhelyezni, hogy azok négyzetalakú hálózatot képezzenek. Egy harmadik biztosítási mód a meg- 55 repedés ellen a műkőmasszának asbesttel való keverése. Magától értetődik, hogy ezeket a repedés elleni biztosító módokat lehet egyesítve is alkalmazni. 60 Szabadalmi igények: 1. Eljárás kerekeknek műkőből való készítésére, azáltal jellemezve, hogy a műkőmasszát egy vasgyűrű által körülzárt térbe sajtoljuk, úgyhogy ez a 65 • vasgyűrű képezi a keréknek abroncsát. 2. Az 1. pontban védett eljárásnak egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a vasgyűrűt a sajtolás előtt felmelegítjük. 70 3. Az 1. és 2. pontokban védett eljárások egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a műkőmassza közé aszbesztet vagy fémszilánkokat keverünk. 4. Az 1. és 2. pontokban védett eljárás 75 egy másik kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a műkőmasszába vasbetéteket is helyezünk. Stádium nyomda, Budapest.