82021. lajstromszámú szabadalom • Téglakályha

Megjelent 1935. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82021. SZAM. — II/h. OSZTÁLY. Téglakályha. Bicskey János téglagyár vezető, Hódmezővásárhelyen. A bejelentés napja: 1921. évi március hó 1-je. Jelen találmány tárgyát egy olyan — közönséges téglából könnyen és egyszerűen felépíthető — kályha képezi, mely az eddig használatban lévőket a 5 tüzelőanyag szerfölött tökéletes és gazdaságos kihasználása tekintetében messze fölülmúlja. Ezt elsősorban azáltal éri el, hogy nemcsak közvetlenül az égő tűz melegét használja fel teljesen — holott 10 az eddigi kályhák a bennük lefolyó tökéletlen elégés folytán sokszor még ezt se tették meg —, hanem a fejlődött égési gázok és levegő melegét is. Ugyanis benne ezek aránylag igen hosszú (legkevesebb 15 7—8 m) és keskeny utakon jutnak a kéménybe, amely hosszú úton tökéletesen lehűlnek, vagyis melegüket teljesen átadják a fűtőtestnek, ez pedig a környező szoba-levegőnek és pedig nem úgy, mint 20 az eddigi kályhák, amelyek többnyire a magasabb levegőréteget melegítették, hanem egészen lent a helyiség legalsó levegőrétegét melegíti legintenzívebben. E kályha második nagy előnyét képezi, 25 hogy építési anyaga, a porozus tégla és az ezekből épített üreges rekeszek nagy hőmennyiséget képesek felvenni, raktározni (accumulálni) és egyenletesen leadni, anélkül azonban, hogy ezzel szem-30 ben a teljes felfűtés hosszú időt vagy sok tüzelőanyagot igényelne. Hogy ez a kályha 24 óráig egyenletesen melegítsen, elegendő benne 2—3 órahosszáig tüzelni, mely időre circa 10 kgr keményfát vagy 35 ennek mégfelelő más tüzelőanyagot igényel. Az eddigi kályhák igen rövid és bő úton vezették az égési termékeket a kéménybe és pedig amiatt, mert máskülönben igen 40 drágákká és ami a legkellemetlenebb, olyan bonyolultakká váltak, hogy szétszedés nélkül nem tisztíthatók, ami ismét nagy és kellemetlen munkát, legtöbbször pláne szakembert és így nagy költséget is igényel. Ezzel szemben az itt ismer- 45 tetett kályha igen könnyen és egyszerűen tisztítható, mint az alábbi leírásból és rajzokból kitűnik. A kályha lényegében egy téglából épült, hosszúkás (kb. 1 m hosszú) tüzelőtérből 50 és efölött vízszintesen fekvő és váltakozó végükön egymásba nyíló téglacsatornákból, rekeszekből áll, melyek mindegyike külön-külön a végein levő tisztító nyíláson egyszerűen és könnyen tisztítható. A 55 tüzelőtér ezen hosszúkás alakjánál fogva szén, fa hiányában igen kényelmesen használható rőzsével, tengeri szárral, szalmával vagy tőzeggel való fűtésre is. Az 1. és 2. ábra a kályha hossz- és kereszt- 60 metszetét ábrázolják, hol az 1. ábra a kályha fala, a 2. ábra a tüzelőajtó, melyen az eddigiektől eltérően semmiféle nyílás vagy szabályozó nincs, a 65 3. ábra a tűzrostély, a 4. ábra a rostély alá, a levegőt bevezető ajtó, az 5. ábra az erre alkalmazott nyílásszabályozó, amelynek segítségével a lég- 70 huzam a szükséghez képest szabályozható, a 6. ábra az égési termékeket elvezető vízszintes téglacsatornák, a 7. ábra a kéménybe vezető füst- 75 csatorna, a 8. ábra az ebbe alkalmazott szabályozó és elzáróretesz, a 9. ábra a rekeszek végein lévő tisztítólyukak. 80