82007. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémek, valamint bármely nedvességet tartalmazó anyagnak, mint gabonának, takarmánynak, hüvelyes veteménynek, gyümölcsnek, cementnek, téglának stb. mesterséges szárítására

Megjelent 1935. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 82007. SZAM. — XIII/C. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés fának, valamint bármely, nedvességet tartalmazó anyagnak, mint gabonának, takarmánynak, hüvelyes veteményeknek, gyümölcsnek, cementnek, téglának stb. mesterséges szárítására. Wiart Ernő mérnök, Suresnesben. A bejelentés napja: 1913. évi október hó 27-ike. Elsőbbsége: 1912. évi október hó 28-ika. Találmányom tárgya eljárás és berendezés fának, valamint bármely, nedvességet tartalmazó anyagnak, mint pl. gabonának, takarmánynak, hüvelyes veteményeknek, gyü-5 mölcsnek, cementnek, téglának stb. mesterséges szárítására, mely eljárás a jelenleg használt, meleg levegő vagy sugárzás segítségével történő eljárásokat van hivatva helyettesíteni. 10 A meleg levegő segítségével eszközölt szárítás ugyanis az atmoszféra nedvességi állapotától függ, azonkívül pedig, a szükséges gőz és szellőztetéshez szükséges hajtóerő miatt, igen költséges. 15 Ami pedig a sugárzás által való szárítást illeti, az a jelen találmány tárgyát képező eljárásnál, a fáradt gőznek ezen célra való felhasználása miatt lassúbb, azonkívül pedig a szellőztetés költséges. 20 Kielégítő szárítás elérése céljából ezen két, fentemlített eljárás bármelyikénél 60—100 napot — 24 órából álló napot — kell általában számítani. A jelen találmány tárgyát képező eljárás 25 a fent említett hátrányokat kiküszöböli és az anyagok (tökéletes szárítását 60—80% időmegtakarítással teszi lehetővé. A találmány tárgyát képező eljárás abban áll, hogy a 'szárítást közvetlenül azon térben 30 expandált, teljesen száraz, túlhevített gőz segítségével végezzük, amely térben a fa, vagy más, a nedvesség minden nyomától alaposan megfosztandó nedvességtartalmú anyag el van helyezve. 35 A mellékelt rajzon a találmány tárgyát képező eljárás foganatosítására iszolgáló berendezés van, egy példképen vett foganatosítási alakban feltüntetve, mely berendezéssel aránylag rövid idő alatt tökéletes szárítást érhetünk el. Az 40 1. ábra a berendezés függélyes metszete, a 2. ábra felülnézete. A szárítandó anyag, mely a jelen esetben egymásra helyezett (c) fagerendákból áll, az (a) térbe van behelyezve, amelyhez a dobbal 45 ellátott (b) ajtón lehet hozzáférni. A (d) gőzfejlesztőkazán, amelyből a túlhevítendő gőz a szárítótérben elrendezett (e) túlhevítőbe megy az (a) téren kívül van elrendezve. 50 Az (e) túlhevítőből a teljesen száraz gőz, a túlhevítő kerületén tetszőleges számban elrendezett csapokon keresztül, közvetlenül az (a) szárítótérbe lép ki. Az (e) túlhevítő (f) füstcsöve, felső részén, 55 két vagy több (f) ágra oszlik, melyek kevéssel a mennyezet alatt vonulnak tova, oly módon, hogy az (a) szárítótér felső részét sugárzás útján melegítik, hogy a hőmérséklet, az (a) szárítótér felső részében, kb. 76—80° 60 C-t érjen el. Ezen hőmérséklet szükséges ahhoz, hogy a felemelkedő és a szárítandó anyag nedvességét magával ragadó gőz ne csapódjék le, vagyis hogy az alsó részbe helyezett hygrometer igen száraz és zérus kö- 65 zött mutasson. Ezen, 76° C-nál magasabb hőmérséklet feladata még a kívülről jövő és esetleg nedvességet tartalmazó szellőztető levegő felmelegítése is. A hőmérséklet az (a) szárítótér alsó részé- 70 ben csak 50—55° C körül van, minek következtében a munkások a szárítótérben tartózkodhatnak a szárításra való felügyelet céljából. A szárítandó anyag szárításából származó 75 nedvességgel bíró gőz az alkalmas helyeken