81967. lajstromszámú szabadalom • Bőrt, linoleumot, vastag szöveteket és efféléket helyettesítő anyag és eljárás annak előállítására

sokkal, olyan (cl) ellenkampók keletkeznek, melyek, az ilyen kapcsoknak az egymást keresztező rostokból és puha drótokból képezett masszába való bevezeté-5 sükkor, ebben rögzítődnek és a kapcsok kihúzását csaknem lehetetlenné teszik. A 3. ábra szerint ezek a (C) profildrótok vékony (c2) hosszbordákkal vannak ellátva, melyek fűrészfogszerűen be van-10 nak vagdalva úgyhogy itt fogszerű (cl) ellenkpmpók képződnek; míg a 4. ábra szerint a (C) profildrót maga van, a megfelelő helyeken, köröskörül, fűrészfogszerűen bevagdalva vagy beesztergályozva 15 és így ennél kúpos és fejszerű (cl) ellenkampók képződnek közvetlenül a (C) dróton. Ilyen (C) drótkapcsokkal mármost úgy egyesíttetnek az (A) elemi rétegek, hogy 20 mindenekelőtt két ilyen (Al, A2) elemi réteget egymásra fektetve, valamely alkalmas olyan kapocsbeverőgép segélyével egyesítünk egymással, mely az illető (C) profildrótot maga vágia, (c) kapcsokká 25 hajlítia és ezeket párhuzamos sorokban, az egész felületen egyenletesen elosztva, az (A2) felső elemi rétegbe beveri. A (c) drótkapcsoknak kb. 4 mm hosszú szárai nemcsak merőlegesen behatolnak ezen, ;,

'0 kb. 4 mm vastag (A2) felső elemi rétegbe. hanem keresztül is hatolnak ezen és csúcsaik, miután a réteg, a kapocsbeverőgép köldökeinek nyomóhatása platt összesei tolódva, vékonyabbá lett, még az alatta •55 lévő (Al) alsó elemi rétedbe is behatolnak, melyben ellenkamnóikk^l szilárdan fogvatartatnak és ezzel a két (Al, A2) elemi réteget egymással szilárdan összekötik. Azonos módon erősítjük meg mártó most a legközelebbi (A3) elemi réteget a most az alsó réteget képező (A2) rétegre és így tovább, amíg a szükséges anyagvastagságot el nem értük és a helyettesítő anyagnak a 7. ábrán feltüntetett 15 nyers lemeze elő nem áll. melynél a (c) drótkapcsok, a 7. ábrán látható kis mértékben, átnyúlnak az egyik elemi rétegből p. másikba. Ha azonban ezt a nyers lemezt most nagy nyomás alatt összesajtol>0 juk, akkor valamennyi (al, a2) bunda még jobban összenyomódik, részben szorosan be is nyomul a (bl, b2) drótrétegek egymást keresztező (b) drótjai által képezett szemekbe (közökbe) és így minden 5 egyes (A) réteg drótkapcsainak csúcsai még mélyebben benyomulnak az éppen alattuk lévő (A) elemi rétegbe, amint az a 8. ábrán feltüntetett, végleg elkészült anyagdarabon látható. Ezen sajtolás hatása a vissza nem húzható ellenkampós t>o kapcsok folytán végérvényesen fennmarad és az anyagot rendkívül tömötté és szilárdá teszi, míg az anyag rostszálainak és drótjainak laza és egymást keresztező elrendezése annak rendkívül nagy simu- 05 lékonyságot és hajlékonyságot kölcsönöz minden irányban. Ebből a helyettesítő anyagból azután kibökéssel (lyukasztással), vágással, sajtolással stb. a legkülönbözőbb használati 7u tárgyak állíthatók elő. A leírt, bőrt stb. helyettesítő anyag előállítása mármost, az alább ismertetett mó. don, két, egymástól elkülönített fokozatban történik. 75 Mindenekelőtt a helyettesítő anyag elemi rétegeit alkotó alapanyagot készítjük el, célszerűen a mindenkori szükségletnek megfelelő széles és hosszú szalagok alakjában. 8u Erre a célra mindenekelőtt, nyers kendertermékből vagy efféléből, egy hosszú és kb. 4 mm vastag bundaszalagot készítünk, melynek rostjai, fésüléssel, a szalag hoszirányával párhuzamosan irányíttat- 85 tak. Ezt a bundaszalagot azután hígított kaucsukoldattal vagy effélével megnedvesítjük, kissé megszárítjuk, azután hengereléssel, kb. 1.5 mm vastagságra összesajtoljuk és végül felmotolláljuk, hogy 90 használatra készen álljon. Egyidejűleg az alapanyag drótrétegeinek előállításához szükséges, kb. 0.5—0.6 mm vastag puha vasdrótokft, a szövetláncfonalak módjára, úgy motolláljuk fel egy dorongra; 95 hogy utóbbiról azok, a szövetláncfonalakhoz hasonló láncfonalszalag alakjában, letekercselhetők legyenek, mely szalag szélessége ugyanolyan, mint a bundaszalagé és drótjai, kb. 2 mm-nyi távolságok- 100 ban, párhuzamosan feküsznek egymásmellett. Ezt a (g) drótláncfonalszalagot és a (h) bundaszalagot most, a 9. ábrán látható módon, két, az előállítandó alap- 105 pnyagszalag szélességének megfelelő távolságban egymással párhuzamosan kifeszített, sűrű (apró) hullámú, kb. 1.5 mm vastag (d) drót köré tekercseljük. Ezt az alaoanyagszalagot ezután, egyszerűség 110 kedvéért, a rostok és a drótok egymást keresztező elrendezésének megfelelően röviden ,,hálószalagnak" fogjuk nevezni. A (d) drótok az említett célra, fékezett (e) motollákra vannak feltekercselve, 115 melyekről, a kellő feszültség alatt, egy szövetdorongszerű (f) hengerre csévélhetők fel. Ehhez az (f) hengerhez erősítjük