81964. lajstromszámú szabadalom • Sűtőedény különleges üvegből

abban az üvegtálban szolgálható fel, amelyben megsült. Ennek egyrészt a szemre tetszetős hatása van, másrészt pedig a kemencéből kikerülő 5 ételt nem kell az asztalra helyezés előtt más edénybe áttenni. Minthogy továbbá az üvegnek nincs elnyelő tulajdonsága, a jellegzetes illatú és ízű eledeleket üvegedényekben lehet elkészíteni anélkül, hogy az étel szaga 10 vagy íze az edényben visszamaradna. Az üveg csekélyebb hővezető képessége viszont azért előnyös, mert az étel kihűlését felszolgálás közben megakadályozza. A szóban forgó célra alkalmas üveganyag-15 nak szigorú követelményeket kell kielégítenie. Ámbár üvegedényeket (főzőpoharakat) már régóta használnak laboratóriumokban víz és különféle oldatok forralására és melegítésére szolgáló tartányok gyanánt, az ott 20 fellépő körülmények meg sem közelítik az üveg sütőedények használatánál figyelembe jövő körülményeket. A laboratóriumi eszközökkel gyakorlott Jcezek óvatosan, bánnak, miért is az edényfalakat az üveg mechanikai 25 megmunkálhatóságának (rendszerint (hívhatóságának) határáig meg lehet vékonyítani és ez a Vékonyság már maga is képessé teszi az üveget a hőhatások kibírására, tekintet nélkül a kiterjeszkedési együtthatóra 30 és a hővezető képességére. Azonkívül a laboratóriumi munkák természete általában olyan, hogy az üveg ritkán van kitéve a forró víz hőfokánál magasabb hőfoknak. A konyhai edényeket ellenben használat és 35 tisztítás közben nem szokták kímélni, miért is ezek már ez okból is, de a tőlük rendszerint megkívánt, aránylag lapos és széles alak folytán is szükségképen vastag falakkal készítendők. Ez a körülmény az edény 40 hőállóképességét csökkenti s a vastagság ellensúlyozására jigen csekély kiterjeszkedési együtthatóval és aránylag nagy hővezető képességgel bíró üveget kell alkalmazni, hogy jó eredmények legyenek elérhetők. Másfelől 45 a konyhai edényeket többnyire nem folyadékok forralására, hanem inkább többé-kevésbé szilárd ételneműeknek kemencében való megsütésére (burgonya pirítására, lepények és pástétomok sütésére stb.) használják, ami a 50 víz forrpontjánál jóval magasabb hőfokokat kíván. Továbbá az ilyen edények a kemencéből való kivételük után folyton léghuzamoknak és légáramoknak vannak kitéve, midőn tartalmuk felszolgálása céljából az asztalhoz 55

vitetnek. A találmány tárgyának elkészítésére egy külön szabadalom tárgyát képező és kovaföld, timföld, boroxiedok és szóda keverékéből készült üvegányag alkalmas, mimellett a kovaföldtartalom az összmennyiség több 60 mint 70 százaléka, a timföldtartalom pedig nem haladja meg az egész menyieség 3 százalékát és a boroxidnak a szódához való arányszáma nem kisebb, mint kettő az egyhez. Azonban magától értetődik, hogy a sütő- 65 edények készítésére silányabb minőségű üveg is használható, amely esetben természetesen az üvegedények nem rendelkeznek a találmány szerinti edények Összes előnyeivel. A mellékelt rajzokon az 170 1. ábra oly üvegcsésze keresztmetszetét mutatja, amely főként tejfölös tojás sütésére és felszolgálására használható, a 2. ábra pástétom sütésére alkalmas üvegtál keresztmetszete, a 3. ábra és 4. ábra kenyérsütésre használható üvegedény felülnézete és keresztmetszete, az 5. ábra főként burgonya, makaróni és efféle sütésére és pirítására alkalmas ser- 80 penyő keresztmetszete, míg a 6. ábra a találmány szerinti üveganyag további alkalmazási példája gyanánt laboratóriumban használható serleget mutat keresztmetszetben. 85 Magától értetődik, hogy a rajz ábrái csupán kiviteli példákat tüntetnek fel. Az ábrák ugyanazon léptékben vannak rajzolva és pl. az 5. ábrán feltüntetett serpenyő külső mélysége a valóságban 8 cm az 1. áb- 90 rán feltüntett csésze külső mélysége pedig kb. (5.70 cm). Az 1—5. ábrákra vonatkozólag megjegyezzük, hogy az edények fenekei rendszerint az oldalfalakkal egyenlő vastagok, azonban, 95 hogy alsó felületüknek egész kerületén felfeküdjenek a fenék alsó lapja kissé homorúra van kiképezve, míg felső lapja sík. A homorúságot a fenék középső részének némi megvékonyításával érjük el, ami a feltüntetett ioo kivitelnél kb. 0.7—0.8 mm-t tesz ki. A fenék felső lapját azért célszerű síkra készíteni, hogy mélyedések ne képződhessenek, amelyekben sütés közben folyadék gyűlne össze, minek folytán ezeken a helye- ^Q-ken az edény hőmérséke alább szállna, míg a többi helyeken megmaradna a sütési hőfok, úgyhogy a mélyedésekből a szomszédos forróbb helyekre szétfröccsenő folyadék az edény anyagában hátrányos feszültségeket 110 hozhatna létre. Az éles szögletek és az üveg vastagságának hirteleni változásai szintén el vannak kerülve. A találmány szerint előállított sütőtálaknak kellő falvastagsággal kell bírniok, ne- 115 hogy a használat közben szükségképen fel-