81955. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a hang képződésénél összenyomhatlan közegkeben fellépő nyomások szabályozására

— 185 — Mariotte-féle törvényből állapíthatjuk meg. A találmány célját és az azzal elért haladást az alábbi példák magyarázzák meg. 5 Az 1. ábrán; tisztán vázlatosan nyomóvízzel működtetett vízalatti sziréna hanglétesítő részei vannak feltüntetve. (R) a forgórész, i (S) az állórész, (L) a hanglyukak, (K) az előkamra, amelynek víztartal-10

mát az (L) hanglyukakon kilépő vízdugaszok rezgésekre indítják. Az (N) horonyban van a levegőtérfogat. A (K) előkamra víztartalma a kamra alsó végén a környező vízzel áll összeköttetésben és ezen 18

a helyen megy 'végbe a hangrezgéseknek a külvízre való átvitele is. A folyamat már most a következő: Az (L) hangnyílásokon kilépő vízdugaszok a (K) térbe hatolnak és ott nyomásingado-30

zásokat létesítenek, amelyek a sztatikai nyomás körül csoportosulnak. Hogy ezeket a nyomásingadozásokat a pozitív fázisban is naggyá tehessük anélkül, hogy a káros hatás a negatív fázisban fellépne, 26

erre való a levegőtérfogat. Az (N) horonyban levő levegőmennyiség jelenléte és helyes méretezése által, elérjük azt, hogy a nyomás pozitív félhulláma gyakorlatilag véve az összenyomhatatlan köze-30

gek nyomástörvényének megfelelően emelkedik és süllyed, míg a nyomás negatív félhullámának alakulása gyakorlatilag véve a gázok nyomástörvényének megfelelően megy végbe. 36

A találmánynak az 1. ábrában feltűnte, tett foganatosítási alakjánál az (N) teret vagy már kezdettől fogva levegővel tölthetjük meg, vagy pedig az üzem közben kiváló levegőt hagyjuk (N)-nél össze-40 gyűlni. Ebben az esetben ismert szerkezetű szabályozókészülékek szolgálhatnak arra, hogy az esetleges fölösleges levegőt elvezessék. Ahelyett, hogy a levegőtérfogatot a 46 maga összességében egy bizonyos helyen rendeznők el, azt célszerűbben elosztjuk és az egyes kisebb térfogatokat a szabályozandó térben szétosztjuk, amint ez az egyébként az 1. ábiával megegyező 2. áb-50 rán (N, N„ N2

)-nél látható. A 3. ábrán a találmány membrán adókészülékkel kapcsolatban van feltüntetve. (G) olyan vízzáró edényt ábrázol, amelyet az (M) membrán zár el. A membránon 55 megerősített (A) horgonyt a (T) fazékmágnes vezérli és vele együtt a membránt is. A gerjesztést a (S') csévék végzik. A membrán a közepén elrendezett nyílás fölött a levegőtérfogat számára való (g) edényt hordja, melynek mélysége a (s) 6( dugasz segítségével az ábrán látható móldon szabályozható. Itt is az 'edényt az üzem megkezdése előtt levegővel tölthetjük meg, de a hangképződésnél felszabadult levegő a membrán sajátságos alakja 6; folytán az edényben össze is gyűlhet. Ebben az esetben a gáztérfogat automatikusan szabályozódik, mert ha megfelelő nagyságát elérte, a membrán környezetében a további gázfelszabadulás megszű- 71 nik. Mint a szirénánál, úgy itt; is a gázlérfogatokat alkalmas módon eloszthatjuk. A 4. ábra másfajta elektromágneses membránadókészüléken metszetben mu- 7í tatja, hogy a találmány miképpen valósítható meg. Itt az(F) mágnesmező a sajátszerűen profilozott (M) membránnal szilárdan össze van kötve, míg az (A) horgony (t, t) üreges rudak útján függ össze 8( mindkettővel. Az üreges rudak, amint az ábrán jobboldalt látható, a membránon keresztülmennek és kívül nyitottak, míg a belső végeken tömören le vannak forrasztva. Ilymódon a gáztérfogat elhelye- 8i zése és felosztása minden új szerkezeti rész nélkül válik lehetővé. A gáztérfogat nagyságának szabályozását azzal érhetjük el, hogy a rudak belsejében tetszőleges helyeken harántfalakat helyezünk el, 9Í ahelyett, hogy azokat végükön leforrasztanók. Ezen és'hasonló elrendezéseknél a gáztérfogatot azzal is változtathatjuk, hogy az adóelrendezést jüzemközben ferdére állítjuk vagy forgatjuk és így a gáz- & terekből gázbuborékokat engedünk felszállni. Ugyanerre a célra szolgál pl. az 1. ábra szerinti szirénában a (w) oldalsó fúrat. Hasonló módon valósíthatjuk meg a ta- l( lálmány minden más tetszőleges rendszerű vízalatti hangadókészüléknél, mint pl. sípoknál, hidraulikus önmegszakítóknál, gyorsan ütő harangoknál stb. Szabadalmi igények: K 1. Berendezés hangadó- és vevőkészülékek hangnyomásamplitudóinak folyadékokban való szabályozására, jellemezve azáltal, hogy a tulajdonképpeni hangfejlesztő' közelében vagy ebben í: magában, előnyösen a hang képződésének vagy felvételének helye körül a félhullámhossz sugarának körletén be-